- A Kriegsfall-U (KU) név a múlt század eleji Monarchia uralkodójának, I. Ferenc Józsefnek volt a megoldási terve a demokratizálódni akaró birodalom stabilizálására. Megfelelő párhuzamok megvonása után milyen konkrét stratégia létezhet a sugallatokon túl?
Kriegsfall-U:: - Igazából nem tudjuk, hogy mi az, amire a „sugallatokkal” gondoltál, de a név konkrét akar lenni és mindenképpen kifejező is. A név elsősorban szimbolikus, amely arra utal, hogy a Rend helyreállítása elengedhetetlen, de ezt nem lehet valamifajta passzív állapotból megtenni, aktivitást akar kifejezni. A „kriegsfall-u” egy akcióterv volt – és a KRIEGSFALL-U is az, igazán akkor él, hogyha működik - a befogadóban. Csupán eszközeink és helyzet más, mint régen. Eszközeink szegényesebbek és a helyzet sokkal rosszabb. Úgy érezzük, hogy a királyság magasabb létezési perspektívát nyújt az egyén számára, mint ahogyan azt nyújtott évezredeken keresztül, és itt nem arra célzunk, amit manapság úgy mondanak csak, hogy „jobban éltek az emberek”, mert erről szó nincsen és ez nem is egy viszonyítási alap. De nem lehet ez a kérdés csak politikai, sőt manapság elsősorban nem az, mint ahogy a KU egyetlen egy állásfoglalása, műve és jelenléte sem az. A királyság igazságának hangoztatása ma elsősorban egyfajta tanúbizonyság az éberségről és a kompromisszummentességről. A lapos és hamis kvantitatív dolgok és rendszer el nem fogadását jelenti, amely nem önmagában áll, hanem szellemi és mindennapi minőségeket feltételez az egyénben.
- Gyakori napjainkban a személytelenség misztikumából kitekintő munkákkal találkozni. Nem egy esetben a felelősségvállalás hiánya jellemzi az alkotást, vastag szürke hályoggal takarva. A KU esetében hogyan illeszkedik a személytelenség az alkotási folyamat egészébe?
KU: - Egyszerűen nem fontos az egyén a KRIEGSFALL-U esetében, sőt azt gondoljuk, hogyha egyének neve fűződik hozzá, akkor elveszhet az üzenet és a forma is. A személytelenség elsősorban alázatot és koncentrációt kíván tükrözni, semmi esetre sem azt, hogy valamit is „nem vállalunk”. A KRIEGSFALL-U mindent vállal, amit vállalnia kell egy csoportként, amelynek egyetlen feladata, hogy az üzenetnek formát és hangot adjon.
- „Küzdeni remény nélkül, ez minden tudásunk.” – szól mottótok. Ez emelkedett, de szomorú. Mibe vetett remény veszett oda?
KU: - Arra nincsen remény alapvetően, hogy az üzenet mindennapi szinten megvalósuljon. Ez az alapállásunk. A küzdés, mint akció azonban ezen az állapoton igyekszik változtatni. A remény egy nagyon fontos erény, amely erény gyakorlásában a KRIEGSFALL-U élen szeretne járni, máskülönben el sem kezdte volna a működését. A „reménytelenség” – viszont egy állapot, ahonnan indulunk és amely „reménytelenség” sohasem egy egzisztenciális állapot, hiszen gyakran van úgy, hogy amelyet az egyén „reménytelenségnek”, „kétségbeesésnek” él meg, az a valóságban nem más, mint Isten kegyelme és gondoskodása, felhívása arra, hogy az éberséget növesszük még jobban magunkban, amely a hétköznapi életben, a materiális javak és az azt kísérő Mammon fenekében tomboló hajsza kísér. Ha valaki azt vallja, hogy tudom, hogy „nincsen remény”, de küzdök, és így is cselekszik, ezzel jelenlegi sötét helyzetét nemcsak felismerte, hanem egyszersmind teret teremtett arra, hogy meg is haladja azt. Ez a mi tudásunk.
- Három különböző koncertet tud a KRIEGSFALL-U a háta mögött. Milyen érzésekkel gondoltok vissza bemutatkozásotokra a Marco Polo-ban, hogy fogadta a londoni közönség fellépéseteket, s milyen elgondolás alapján ágyazódott a három másik fellépő közé szereplésetek a Téli Fény fesztiválon?
KU: - Igazából két koncert volt, a Marco Polo-beli fellépést mi „nyilvános próbának” tartjuk és olyan is volt a minősége, reméljük, hogy ez alapján senki nem szűrt le magában végleges következtetéseket a csoportról. Nem vagyunk elégedettek a londoni fellépéssel, holott annak nagyon jó visszhangja lett, minden szempontból. Elismeréssel nyilatkoztak róla a magazinok, a szervező Cold Spring Records, a közönség és a fellépő zenekarok is. Ezek után kaptunk a Von Thronstahl zenekartól egy szorosabb együttműködésre való felhívást is és több megtisztelő összehasonlítást is írtak rólunk, amelyek a KU eredetiségét és ütőképességét hangsúlyozták elsősorban. A Téli Fény Fesztivál koncepciójában a KU igyekezett aktívan részt venni, igen jó ötletnek bizonyult, sajnos azonban meglehetősen kevesen jöttek el, ami lehet, hogy magyar specifikum, de akkor is sajnálatos dolog, hiszen nagyon jó magyar zenekarok vannak, akik megpróbálnak helytállni itthon és külföldön is egyaránt, a hazai közönség passzivitásától övezve. Alapvetően azt gondoljuk, hogy a „KU-szett” nem egy bonyolult dolog, amelyet nem lenne nehéz színpadra vinni, mégis minden helyen ez gond volt és ezért nem érezzük, hogy valamelyik fellépés is jól sikerült volna, még akkor sem, hogyha mások – és ők viszonylag sokan vannak – mást is vallanak ezzel kapcsolatban és lelkendeztek. Ennek ellenére azt reméljük, hogy az élő fellépések hozzájárultak ahhoz, hogy az üzenet nyomatékosodjon és terjedjen. Ha ez megtörtént sérülés nélkül, akkor valóban sikeresek voltak a fellépések.
- A technikával folytatott csata harcmezején gyakran egyenlőtlenek a feltételek. Mennyire helyez a KU hangsúlyt az élő fellépésekre, e kérdést illetően az adó-befogadó problematikájára koncentrálva?
KU: - A feltételek olyanok, amilyeneket létrehoznak az emberek. Sajnálatos tény, hogy ebben a dologban a KU – mint általában más fellépő is – passzív fél tud csak lenni, és így a végeredményben eddig úgy érezzük alulmaradt. Nem tudjuk azonban, hogy a befogadókban alulmaradtunk-e vagy csak a mi szemünkben tűnt ez kisebb vereségnek. A befogadók elgondolkodtatása, egy szokványos képlet megfordítása, illetve annak a személyes síkon való értelmezése – kb. ezek a hangsúlyok. Intellektus, sokk, hit, erő – néhány csak az eszközökből, amelyeket igyekszünk használni ezeken a fellépéseken.
- Egy nyilatkozatotokban a Wappenbunddal közös munkát és a Cold Spring kiadását illetően is voltak negatív aspektusai az együttműködésnek. Mely csoportok, szervezetek szellemi és gyakorlati törekvései iránymutatóak számotokra hazánkban és külhonban, akár konkrétan is megnevezve is őket?
KU: - A Wappenbund közepén álló ember Sven Bussler emberileg volt kiábrándító, de C.S.R. -szal kapcsolatban ezt idáig közel sem mondhatjuk el. Justin Mitchell nagyon korrekt a KU-val szemben, holott lehet sejteni, hogy az ő életszemlélete majdhogynem teljesen más, mint amit a KU képvisel, mégis úgy érezzük, hogy egyszerűen emberileg korrekt velünk. A C.S.R. kiadványai között vannak olyanok, amelyekkel a KU vagy nem tud mit kezdeni, vagy egyszerűen démoninak tartja azokat. Mások is annak tartják ezeket a lemezeket, de valamiért ezt pozitív kifejezés a számukra. Mi azt gondoljuk, hogy ott kell megjelenni, ahol a legnagyobb a lehetőség arra, hogy az üzenetet egy aktív befogadás követi majd. Minden – nem kicsi – fenntartásunk ellenére is, erre jó eséllyel pályázunk az „underground szintéren”, amelyen a C.S.R. is mozog, ugyanis itt még értékelnek egy dolgot, ez pedig az önkifejezés lehetősge és igénye. Noha, a KU az individualista, egoista, nárcisztikus, gyakran patologikus „önfeltáró” típusú munkáktól ellentétes úton jár, úgy vesszük észre, hogy nem csak ilyen alkotók mozognak itt, és ami legalább ennyire fontos, nemcsak ilyen ízlésű és igényű közönség van itt. Ezért van értelme még valamit csinálni jelen helyzetben.
- Albumotok tisztelgés Hamvas Béla író, és IV. Boldog Károly uralkodó előtt. Hamvas munkássága a rendszerváltást követően vált elterjedten ismertté, azóta kap méltóbb helyet a hazai irodalomban. IV. Károly megítélése azonban több ponton eltérő attól, amit a KRIEGSFALL-U vall személyét illetően…
KU: - Hamvas népszerű lett, de nem biztos, hogy „méltóbb helyet” kapott. Egyáltalán nem érezzük azt, hogy Hamvas Béla személye és életműve annak köztudatba kerülésével elérte volna azt a szintet, amelyet megérdemelne. Hamvas Béláról beszélnek, cikkeznek, könyvtárat, klubot, mindenfajta „akadémiát” neveznek el, de ki és milyen szinten realizálja azt, amit ő leírt és ami szerint élt? Kiben ébredt fel az éberség szelleme? Ki változtatott az életén és kezdet építeni – az ő szavaival – normális életet, valódi egzisztenciát, amely a világi történetre merőleges? Ezek az igazi kérdések, de leginkább a realizálás valódisága az, amelyet mi fontosnak vallunk, ellentétben egyes önjelölt tanítványokkal. Valljuk, hogy Hamvas után meg lehet tenni ezt az aktust, de természetesen nem ugyanazon az úton.
IV. Boldog Károly, utolsó királyunkról vallott álláspontunk, szorosan kapcsolódik a királyság utolsó, lényegében mártír, képviselőjéhez, illetve a királyság és a vallásos életszentség eszményéhez. Nem tudjuk, hogy miben térünk el a hivatalos „megítéléstől”, de aki megítél, az megítéltetik, ahogyan az Evangélium is mondja. IV. Boldog Károly személye az európai történelemben és a hazaiban különösen kiemelkedő, hiszen az utolsó volt, aki nyíltan képviselte azt az ősi uralkodói ideált, amely alapján az uralom és az uralkodói jog és hatalom eredete Isten. Amit Károly királyunk „naivitásának” szoktak nevezni, az inkább egy ebből az ideálból levezetett, nem napi politikai síkon megnyilvánuló nagyság, amellyel az ügyeket kívánta rendezni. Lehet, hogy politikai síkon a restaurációs kísérletei elbuktak (itt azért el nem hanyagolható szerepük volt szószegő főuraknak és a becsvágyó viselkedésű helyettesnek, Horthy Miklósnak) de magatartásával, szellemével a végsőkig kiállt e mellett és így az sértetlen maradt. Ezt bizonyítja a boldoggá avatása is, amely egyébként halála után tíz évvel már elkezdődött hivatalosan, egyházi és magán kezdeményezésre.
- Milyen a hazai és nemzetközi visszhang, milyen tervek megvalósításán dolgozik a KRIEGSFALL-U?
KU: - A hazai visszhang viszonylag kicsi, de nagyon pozitív. Sajnáljuk, hogy itthon nem sikerül nagyobb hatást elérni, de úgy látjuk összességében, hogy ezzel meg kell elégednünk egyszerűen, ami lehetséges az, szerintünk megmozgatásra került. Az igazi hatást várjuk még, nem adtuk fel.
Félelmetes a különbség a külföldi visszhanggal összehasonlítva a hazait. Külföldön közel húsz médiumban jelent meg recenzió az albumról és a vinil kiadásokról és két interjú is készült. Mi egy recenziót találtunk csak, amelyik fanyalgó volt, de az átlag nagyon pozitívan fogadta a KU munkáit – a gothic online magazintól a havi angol folyóiraton át a skandináv napilapig - és megjelenését illetve az olyan specifikumokat is nagyon jól fogadta és értelmezte, amelyeket esetenként itthon meg sem említettek. Ezen őszintén, de nagy boldogsággal kísérve lepődtünk meg újra és újra. Azonban akkor éreztük igazán azt, hogy mélyen és tág körben sikerült viszonylag sértetlenül eljuttatni külföldön a KU üzenetét, amikor – sok más a színtéren mozgó csoport mellett – az, azóta szétvált ENDVRA volt tagja, Christopher Walton egy hosszabb levélben gratulált az albumhoz, kiemelve annak számára fontos pozitív üzenetét és remek formáját is. Christopher igazán mélyen belelátott a munkánkba, ezért ezen a levélen igazán azért csodálkoztunk, mert ez a csoport korábban számunkra inkább negatívnak tűnt témái és tevékenysége miatt, nem is reméltük, hogy ilyen helyről is az őszinte tisztelet és nagyra értékelés hangján jön visszajelzés.
Most jelent meg egy dupla CD válogatás a Cold Spring Records-nál, Swarm címmel (a címet a KU adta egyébként az anyagnak), amelyen egy verzióval szerepelünk, Justin Mitchell külön kérésére. Jelenleg egy keresztény zenekarokat felvonultató válogatást anyagán dolgozunk, amely egy olasz barátunknál fog megjelenni Credo in unum Deum címmel. A kiadónak korábban jeleztük, hogy nálunk most túl időigényes a munka (e miatt több kiadó megkeresését is visszautasítottuk, akik felvételeket kértek tőlünk válogatásokra, közreműködésekre), s nem feltétlenül kell ránk várniuk, de a Trinitas Music kiadó inkább elszalasztotta az ütemezett kiadását a lemeznek, de KU dal nélkül nem szándékozott megjelentetni az amúgy már kész kompilációt. Ennek a gesztusnak mi sem tudtunk ellenállni.
E mellett tavasszal elkezdjük a munkánkat a következő albumunkon is, amelyhez a szövegek és néhány zenei alap már készen van. Nagyon szeretnénk, ha valamilyen formában megjelenne a KU egyik közös projectje (közreműködik még a DARK WATER MEMORIES és a CAWATANA is ebben) a LIGHTCORN kislemeznyi anyaga a jövőben, amely most sajnos nehézségekbe ütközik. Élő fellépésekben most nem gondolkodunk, úgy érezzük, hogy újra az alkotásnak az ideje jött el és annak, hogy mélyítsük vagy éppen sűrűsítsük az általunk megkezdett barázdákat, hogy a mag valóban jó helyre hulljon és ki is hajtson. A küzdelem folytatódik a reménytelenség teljes felszámolásáig.
Diszkográfia:
- (1st) digipack CD 2005 Cold Spring Records – MozgaloM Records
- Wappenbund / Kriegsfall-U 7” 2005 MozgaloM Records („Mahnmal” – „Same Entities”)
- Autopsia / Kriegsfall-U 10” 2005 MozgaloM Records („Pilger”; „Rotation” – „This Way We Start”; „Religious Destruction”)
Kompilációk:
- Musica Magna I. CDR 2005 Magna Magazin („A Nagy Ember – A Tűzkeresztség”)
- Swarm 2CD 2006 Cold Spring Records („Crisis and Catharsis”)
- Credo In Unum Deum CD 2006 Trinitas Music
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
