Vizsgálati eljárás

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

VIZSGÁLATI SZEMÉLYEK

Az interjúkat idősebb, több mint 10 éve a szubkultúra vonzásában élő férfiakkal és nőkkel vettem fel, abból a célból, hogy a szubkultúrát reálisan látó, abban biztonságosan mozgó alanyokat válasszak. Interjúalanyaim életkori megoszlása 27 és 35 év közötti, nemek szerinti megoszlás: 5 nő és 5 férfi. Végzettség szerint megoszlás: 6 fő felsőfokú, 4 fő középfokú végzettséggel rendelkezik. Az alanyok az interjút önként, bárminemű jutalmazás nélkül vállalták.

VIZSGÁLATI MÓDSZER

A választott szubkultúra vizsgálatára a strukturált interjú módszerét választottam. A kérdéseket a szubkultúráról történő előzetes információgyűjtés után állítottam össze. Az interjú kérdései az V.1. pont alatt találhatók.

ELJÁRÁS

Interjúalanyaimat arról tájékoztattam, hogy a dark-goth szubkultúráról írok dolgozatot. Az interjúk felvétele változatos körülmények között, minden esetben négyszemközt zajlott és átlagosan 30-45 percet vett igénybe.

EREDMÉNYEK

Az interjúk elemzése az V.2. Tartalomelemzés pont alatt található.

IV.1. Kérdések

Interjúalanyaimnak a következő kérdéseket tettem fel:

1. Mit jelent(ett) Neked ez a szubkultúra?
2. Mikor és hogyan találkoztál vele?
3. A szubkultúrához tartozónak érzed-e magad? Ha már nem, miért váltál ki belőle?
4. Mi jellemzi szerinted az ehhez a világhoz tartozó embereket?
5. Milyen szimbólumokat használ ez a szubkultúra?
6. Felhígult-e utóbbi időben, ha igen, miben látod ennek az okát?
7. Milyen családi háttérrel rendelkezel?
8. Milyen jövőbeli terveid vannak?
9.. Milyen értékek fontosak számodra az életben?

IV.2. Elemzés

Az interjúk tartalmának elemzéséhez az alábbi kategóriákat képeztem. A kategóriákon belüli meghatározások mellé azok előfordulási gyakoriságát írtam.

1. A dark-goth jelentése az egyén számára
a) lelkület kifejeződése 6
b) közösséghez való tartozás 5
c) lázadás 5

2. Az első találkozás ideje és formája
a) kamaszkor 9
b) barátok által 3

3. A szubkultúrához tartozó emberek jellemzői
a) érzékenység 3
b) kilátástalanság 2
c) kreativitás 4
d) okkultizmushoz való vonzódás 2

4. A szubkultúra szimbólumai
a) fekete szín 8
b) kereszt 3
c) koponya 1
d) pók 3
e) gótikus ruhák 3

5. Családi háttér
a) elvált szülők 4
b) nehéz gyermekkor 4

6. Jövőkép
a) nincsenek tervei 2
b) vannak tervei 3
c) határozott elképzelései vannak 5

7. Preferált értékek
a) őszinteség 4
b) bizalom 0
c) barátság 6
d) család 4
e) önmegvalósítás 4

ELEMZÉS

1.

A dark-goth szubkultúrát elsősorban lelki világuk kifejeződésének érzik interjúalanyaim. „villámcsapásszerű felismerés volt, hogy ez az a zene, ami kifejezi mindazt, amit eddig kerestem, ami belül volt.” „ Olyan volt, mintha saját lelkem bugyrait csomagoltam volna ki a különböző zenekarok által.” „Elrepít egy világba, ami csak az enyém és más nem tud betörni.”
Fontos számukra, hogy olyan emberekhez tartozhatnak, akik hasonlóan éreznek, hasonlóan gondolkodnak. Fontos a közösség, a valahová tartozás tudata.
„…segítség volt tizenévesen, hogy nem csak én gondolkodom másképp.”
Mindenképpen jelent lázadást is a világ hagyományos értékrendje ellen, melynek nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni.
„ …kilépési pont, az adott, társadalmilag meghatározott értékrend alternatívája”
„Nem akartam azt a hétköznapi tudatállapotot, nem láttam azt, hogy mi értelme van az életnek. Nem láttam értelemnek azt, hogy az iskola befejezése után elmenjek dolgozni, reggel elmenjek, este hazaérjek, egész nap dolgozzak, ott legyen egy karrierem, annyi pénzt keressek, hogy épp meg tudjak élni, legyen egy családom, gyerekem, stb. Nem láttam mögötte a megélést, csak a formákat láttam.”
Lehetőséget ad számukra az önkifejezésre, egyéniségük felvállalására. „Nem szeretek a tömeg része lenni…”

2.

A pubertáskorban elkezdünk gondolkodni önmagunkról és arról, hogyan kapcsolódik személyünk és életünk a felnőttek világához. Helyet kell találnunk ebben a világban és ehhez el kell döntenünk, mely szerepek felelnek meg az identitásunknak. Interjúalanyaim szinte kivétel nélkül 14-17 éves, középiskolás korukban találkoztak először ezzel a világgal. Leginkább a zene érintette meg őket, felismerésekről, rádöbbenésekről meséltek, melyekben azt élték meg, hogy ez a zene róluk, hozzájuk szól. Kifejezi mindazt, amit éreznek, gondolnak. Általában barátokon, ismerősökön keresztül, vagy szórakozóhelyen találkoztak először ezzel a világgal. Többnyire a Cure nevű zenekar tett felejthetetlen benyomást rájuk.
„A pubertás elején találkoztam vele, de a folyamat már előbb elkezdődött. A válaszok keresésével egyidőben merült fel és úgymond azonnal csatlakoztam.”
„Akkor megmérgezett ez a világ és azóta is rabja vagyok.”

3.

Önmagukat és a szubkultúra tagjait érzékeny, érzelmes, filozofikus alkatú embereknek tartják. Elgondolkodnak az élet nagy kérdésein, saját világképet, hitrendszert alakítanak ki, ahelyett, hogy csak átvennék mások gondolatrendszereit. Befelé forduló, elmélázó, gondolkodó emberek. Vonzódnak a miszticizmushoz. Jellemző azonban a kilátástalanság, a nihilista életfelfogás is. Sok kreatív ember, művész van közöttük.
„Igazából pont olyan közösség, mint bármelyik másik, csak itt a másság, deviancia természetes volt.” „Befelé forduló, elmélázó, gondolkodó emberek, akik foglalkoznak az Élet-Halál kérdéseivel.”
„Érzékenyek a lelki dolgokra, a másik ember rezdüléseire. Talán emiatt fogékonyabbak művészetek iránt.” „…kicsit nihilista vagyok.”

4.

A megkérdezettek által említett szimbólumok: a fekete szín, bakancs, kereszt, pók, pókháló, denevér, koponya, patkány, bársonyruhák, csipkék, ó-egyiptomi jelek, bordó szín. Elsőként szinte mindenki a fekete színt és a bakancsot vagy Boogiest (hegyes orrú, vékony talpú „boszorkánycipő”) említette. Az öltözködés több funkciót is ellát. Egyrészt kifejezi a lelkületüket és jól beazonosíthatóvá teszi őket egymás és a külvilág számára. Másrészt kifejez egyfajta távolságtartást is, védőburkot képez. Meglepődve tapasztaltam, hogy a koponyát mindössze egy ember említette, holott jelentős szimbólumként szolgál ebben a szubkultúrában.
„Középkorba hajló ruhák, csipkék, bársony, ezüst ékszerek. A bordó szín. Egyiptomi jelek, bármi ami kicsit is kapcsolódik a miszticizmushoz…” (4. interjú)
„Jellemző a halálcentrikusság, a misztikum iránti vonzódás.” (6. interjú) „Anno nagy divat volt patkányt hordani a vállon és úgy menni bárhová.” (7. interjú) „Nincsenek színek, a fekete elnyel mindent, érzelemmentes Űr.” (8. interjú)
„A halál, mint szimbólum, az elmúlás, az élet tagadása. Vér, temetők, öngyilkossági kísérletek, a fájdalom keresése…” (9. interjú)

5.

Mindannyian egyetértettek azzal, hogy felhígult a szubkultúra. Ennek okát többnyire abban látják, hogy nincs már igazán mi ellen lázadni. Megváltozott a világ, nincsenek korlátok, minden elérhetővé vált. Egyre kevésbé gondolkodnak az emberek, „majmolják Nyugatot”, „gondolkodás nélkül vesznek át gondolkodásmódokat” (3. interjú). A fogyasztói társadalom ebbe a világba is beszivárgott. „A mai ember nem lázad, nem akar kilépési pontokat keresni, csak fogyaszt, hogy a fogyasztói társadalom által generált igényeit kielégítse.” (2. interjú) „…előtte itt Magyarországon ez a legintelligensebb és legérzelemdúsabb kultúra volt, ami valaha létezett.” (3. interjú)
Erős alternatívaként jelent meg a party-zene a party-drogokkal, ahol könnyen, gyorsan boldoggá tehetik magukat a fiatalok különösebb erőfeszítés nélkül. „Mi anno elgondolkodtunk a világon, ma egy fiatal hasonló lelkülettel a parti drogokkal keres boldogságot. Az eredmény ugyanaz, elmenekül a világ elől, amit nem tud elfogadni. Egy különbség van, nem is próbálnak gondolkodni, értelmezni a dolgokat.” (8. interjú)
Egyre hangsúlyosabbá válnak a külsőségek, így a dark-goth formai elemei könnyen rabul ejtik a különlegességre vágyókat. Valós átélés, a lényeg megértése, úgy tűnik, elveszett. „Pont a lényeg veszett el.” (5. interjú) „Ez már egy másik dark társaság. (…) Nekik Manson az Isten, nekem Robert Smith volt.” (7. interjú) „Elkurvul az egész.” (7. interjú)
„Minőséget képviselt a mennyiség ellenében Ez mára már eltűnt.” (3. interjú)

6.

A megkérdezettek családi háttere azt gondolom, nem feltétlenül tükrözi a valós viszonyokat. A szomorú valóság azt mutatja, hogy a szubkultúrához tartozók nagy része elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét (elsősorban válás miatt). Gyakoriak az alkoholista, beteg vagy alacsony szociális státuszú szülők.
„Kicsit olyan kivetett emberek. Nem a hagyományos értelemben kezdték el az életet.” (7. interjú) „…rendezetlen családi körülmények…” (9. interjú)
„16 évesen már annyira pokolnak éreztem a helyzetet, hogy egy hátizsákkal eljöttem és saját, önálló életbe kezdtem.” (3. interjú) „Azt hiszem kivételes példány vagyok, teljesen normális családom van.” (4. interjú) „Elvált szülők csóró, sérült gyereke vagyok.” (5. interjú) „…nekem is adott a nem túl jó gyermekkor, hiába volt jó családom. 24 éves koromban volt az utolsó műtétem, összesen 18-szor műtöttek.” (7. interjú) „Több, mint 10 éve elváltak a szüleim. Alkoholisták. Van két öcsém. Elég durva.” (10. interjú)

7.

Jövőbeli terveikkel kapcsolatban azt gondolom, hogy a választott mintám ismét nem a valóságot mutatja. Általánosságban inkább az mondható el róluk, hogy nem terveznek. Zavarba ejtőnek találták a „Hogy képzeled el magad 5 év múlva?” kérdést. Akinek tervei vannak, azok sem anyagi természetűek, sokkal inkább az önkiteljesítésről, önkifejezésről, az élet teljesebb, örömtelibb, szabadabb megéléséről szólnak. Hangsúlyozzák, hogy elsősorban a jelent szeretnék jól megélni, többen érzik úgy, hogy a jövő nem rajtuk múlik, az élet hozza, nincs befolyásuk erre.
„Jól szeretném érezni magam.” (1. interjú)
„Kilépni a jelenlegi meghatározottságból és egy „tiszta” nyugodt életet biztosítani magamnak és a környezetemnek.” (2. interjú)
„…keresem azt az életterületet, ahol jól tudnám érezni magam.” (4. interjú)
„Nem lehet befolyásolni, megváltoztatni a dolgokat, minden úgy történik, ahogy az Élet akarja.Mi kicsit bábfigurák vagyunk ebben.” (6. interjú)
„Tudatosan élni. Ez a legnagyobb érték és ez is a jövőképem.” (8. interjú)

8.

Fontos értékek között várakozásomnak megfelelően nem az anyagiakat, egy jó lakás, autó, stb. birtoklását említették. A hangsúlyt belső értékekre helyezik, legtöbben a barátságot, az őszinteséget, a becsületet, a hitet, a családot nevezték meg fontos értékként.
„…a teljes értékű, nem anyagiakon nyugvó élet és nem csupán létezés.” (2. interjú)
„Leginkább embernek, emberségesnek lenni.” (4. interjú)

A dark goth szubkultúra - Szociálpszichológiai műhelymunka; részlet.