- avagy "a boldogtalanság divat" -
Thomas Love Peacock angol költő, regény és drámaíró a romantikus költőfejedelem Shelley kortársaként a brit irodalmi kánon hazánkban talán kevésbé ismert szereplője. Ezt a hiányt pótolja a Disciplina kiadó idei kötete, mely a leghíresebb - regényét, a Nightmare Abbey-t jelentette meg. Korai munkáival Peacock nem túl sok babért aratott, pedig a szóban forgó mű előjátékaként is feltételezhető The Philosophy of Melancholy (A búskomorság filozófiája) már csak beszédes címe miatt is felkeltheti ezen könyv elolvasása után a szerző után tovább kutakodókat. Ennek a műnek köszönhette egyébként Shelleyvel kötött barátságát is.
A Nightmare Abbey 1818-ban született, egy későbbi közzététel céljából 1837-ben "könnyedén" felülvizsgálta, átírta a szerző. Keletkezésének időszakában Peacock napi kapcsolatban állt Shelley-vel, fő alakját, Scytropot róla mintázta, míg a szerelmi háromszög hölgyágait feltételezhetően két feleségéről, Harrietről és Mary Shelleyről.
A kiadó ajánlásaként gótikus regényt tarthat kezében a nyájas olvasó, abból is egy erőteljes szatírát, sok-sok kacagtatóan megírt mély gondolati barázdával.
A helyszín az angol időjárásnak valamelyest dacoló tengerparti Lincolnshire-ben álló Nightmare Abbey, a családi kastély, ebben éli az özvegyember Christopher Glowry és fia Scythrop melankolikus mindennapjait. A nevük alapján választott szolgáikon - Raven, Graves, Deathshead ésígytovább - kívül mindennapos látogatóik hasonló mizantrópok. Költő, filozófus és pap (későbbiekben egy ichtiológus), egy-egy valós személy "korszelleme".
„A Nightmare Abbey magával ragadott. Úgy gondolom, Scythrop karaktere bámulatosan megtervezett és kivitelezett, nem is tudom miként dicsérjem megfelelően a nyelvezet egészének könnyed tisztaságát és erejét.” - írja Shelley a kötetről, nem különben lehet ez napjaink olvasói számára is igazi csemege. Nemcsak üdítő kikapcsolódás, de oldalanként magvas gondolatokat tálal Németh Bálint remek fordításában és lábjegyzetelésében.
A romantikus múlt számos útravalójából álljon itt elsőként egy igazán aktuális Hillary és Cypress úr dialógusából:
Hilary úr: Ön úgy beszél, mint egy rózsakeresztes, aki a szilfeken kívül semmi mást nem szeret, aki nem hisz a szilfek létezésében, s aki mégis összetűzésbe kerül az egész világegyetemmel, mert nem talál egyetlen szilfet sem.
Cypress úr: Az értelem belebetegedett saját szépségébe, s a hamis teremtés láza fűti. Az alakok, melyeket a szobrász lelke megragadott, csupán magamagában léteznek. (Byron, Harold Child)
A Disciplina kiadó igényes kiadást tett le az asztalra. Jó érzés kézbefogni és lapozgatni, letisztult tipográfiával ízléses kötet készült.
Disciplina, Pécs, 2019, 136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155820045 · Fordította: Németh Bálint
