Galagonya | az istenalma

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
(Weöres Sándor: A galagonya)

Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, Krisztustövis, fehértövis, május fája, Isten gyümölcse, istenalma. Az Új-Angliát a XVII. század elején megalapító angol puritánok a Mayflower nevezetű hajón érkeztek, kevesen tudják, hogy a májusvirág név a galagonyát takarta. A Kárpát-medencében őshonos fajok nevei: egybibés, csere, fekete és rózsaképű galagonya.

a galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség.

Inkább cserjeként ismerjük, de kis fa méretben is található. Virágzata (május-június) buga,csontáralma termése októberben vöröslik, levelei fényeszöldek. Leginkább az északi féltekén elterjedt, rendkívüli fajtaszámmal (több mint ezer) bír. Lomberdőkben, legelőkön 1500 méter magasságig megtalálható.

A növényi drog tartalmaz flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket. Általában leveléből, virágából és terméséből nyerik ki (elsősorban a virágos-leveles hajtásvégből) főzött tea formájában. Hosszabb távú fogyasztása esetén jelentkezik hatása. nem halmozódik fel, túladagolni nem lehet. Bátran keverhető más gyógynövényekkel. Egyes fajtáinak (pl. egybibés galagonya) levelét salátaként, virágát borok „fűszerezéshez” használják, terméséből lekvár, bor főzhető.

A galagonya jótékony hatása elsősorban a szívükkel gyengélkedők esetében érhető tetten. Erősítő, nyugtató hatású, macskagyökérrel enyhe altatóként elterjedt (Valeriána). Teakeveréke értágító, vérnyomáscsökkentő, így keringési problémák esetén is javallott. Az érelmeszesedés kialakulását is gátolja. Évszázadok óta vizelethajtó, vese és húgykőoldóként ismeret. A galagonya először középkori leírásokban szerepel gyógynövényként, szíverősítőként IV. Henrik francia király fogyasztotta szörpként (Sirupus Senelorum). Szívre gyakorolt hatása azonban már az ókori görögök és az amerikai indiánok előtt is ismeretes volt. Az első világháborúban szárított, pirított, őrölt magját kávéfőzetként adták a fronton reggeli kávé gyanánt.

A galagonya neve a halállal, azzal kapcsolatos szertartásokkal szorosan összefonódott a múltban. A mítoszok szerint a növény a villámból keletkezett, a germánok halotti máglyáikra helyezték, hogy az elhunytat a mennybe segítse. A kelták szerint a tél és sötétség istenének fája. Szent Flórián vértanúságának napján a britek víz melletti galagonyabokrokhoz vonultak, megtépdesett ruháik rongyait az ágára aggatták a gyász jeleként.
A briteknél máig élő hagyomány szerint tilos virágzó ágát levágni, a házba vinni, mert a családban bekövetkező halálhoz vezethet ez. A rómaiak a csecsemők bölcsőjébe helyezték, a gonosz szellem elűzésére.
A néphagyományban sokáig a balszerencse és halál szimbólumaként tartották számon, mert úgy gondolják, Jézus töviskoszorúja is galagonyából készült. Nemcsak negatív társítása létezik azonban.
A görögök a reménnyel és házassággal, termékenységgel kötik össze, menyasszonyt virágával díszítették. Mások azt mondják, akinek földjén galagonya van, jó terméssel számolhat. Tündérek találkozóhelye, Szent Iván éjjelén aláülve tündérvarázslatban lehet részünk. Szent növénynek tartják, mivel nincsen benne negatív energia, megnyugvás nyerhető belőle. A keresztény hagyományban Mária szüzességének szimbóluma.

forrás: Wikipédia, Házipatika, Astronet.hu, Gyógyítókert.hu