Békés megyei barangolásom során Szarvasról kitérve Gyomaendrőd határozott céljaként a nagyhírű Kner Nyomda múzeumába látogattam. A szakmát Kner családnál hosszú évtizedekig gyakorló, onnan nyugdíjba vonuló kedves munkatárs fogadott. A szakma iránti szeretete, a Kner család iránti tisztelete minden mondatából sugárzott. Végigvezetett ezen a látszólag nem nagy, de mégis rengeteg látni-és hallgatnivalót rejtő egykori Kner-családi házban.
Gyomaendrőd városának egyik rejtett, mégis meghatározó kincse a Kner Nyomdaipari Múzeum, amely nemcsak egy ipartörténeti emlékhely, hanem egyben kultúránk egyik legnemesebb hagyományának őrzője: a könyvnyomtatásé. A múzeum a híres Kner család munkásságát és a magyar nyomdászat (egészen Gutenbergtől és az ősnyomtatványoktól indít a tárlat) aranykorát idézi meg, miközben bepillantást enged abba, hogyan vált a kézműves mesterségből a tipográfia önálló művészeti ággá.
A múzeum épülete már önmagában is különleges: az egykori Kner Nyomda eredeti helyszínén áll, ahol a 19. század végétől a magyar grafikai és könyvművészet egyik központja működött. A Kner család – élükön Kner Imrével és később Kner Izidorral – olyan kiadványokat készített, amelyek nemcsak szakmai igényességükkel, hanem esztétikai erejükkel is kiemelkedtek. A kiállítás ezekből a műremekekből is gazdagon válogat: díszkiadások, plakátok, tipográfiai tanulmányok és eredeti nyomóformák idézik meg a századforduló vizuális világát.
Ahogy a látogató végigmegy a termeken, egyre inkább megérzi, hogy a nyomdászat nem csupán ipar volt, hanem hitvallás (mindez vezetőm szavaiból is kiérződik). A betűk elrendezése, a margó aránya, a papír tapintása – mind a szépség és rend iránti vágyat fejezi ki. A Kner-nyomdákban született könyvek nem harsányak: halk, de következetes eleganciával szólnak.
A múzeum különlegessége, hogy nem engedi a szemlélőt puszta nézővé válni. Egy-egy sarokban ott a prés, amelyet meg lehet mozdítani, a betűk, amelyeket ki lehet próbálni. A kéz mozdulata, amellyel a papírt a nyomólapra helyezzük, ma már szinte feledésbe merült – mégis ismerős, ösztönös gesztus. Talán ezért olyan megindító itt minden: mert a lassú, precíz munka emlékeztet arra, hogy a tartalom mögött mindig ott áll az ember, aki megformálja.
Egy látogatás itt több, mint kulturális program: egyfajta lassulás, visszatérés a figyelem és a részlet szeretetéhez. Aki betér a Kner Nyomdaipari Múzeumba, az nemcsak a nyomdászat történetével találkozik, hanem annak a gondolatnak is tanúja lehet, hogy az írott szó, a forma és a tartalom harmóniája ma is az emberi kultúra egyik legszebb kifejeződése.
forrás és információk: Kner Nyomdaipari Múzeum, Kner Nyomda, Wikipédia, Chatgpt
