Dörgicse a Balaton északi partján, Balatonakalitól 4 km-re található.
A települést néha még ma is a három Dörgicse néven emlegetik, ugyanis a középkorban három külön részből: Alsó- (vagy Boldogasszony), Felső-(vagy Szentpéter) és Kisdörgicséből állt. A település közigazgatásilag ma már egy község, de a falu szerkezete máig megtartotta a különállását.
A település ma már szinte teljesen műemlék, fő nevezetessége az alsódörgicsei részen lévő, román stílusban épült Boldogasszony templom.
Az oklevelek tanúsága szerint miközben Dörgicse felső részeit a XII.–XIII. században – a helyi nemesek mellett – a tihanyi bencés apátság birtokolta, Akaliban, Alsódörgicsén és a Balaton-parti Ság falu egész területén a székesfehérvári őrkanonokok szereztek kegyúri javakat és pozíciót. A fehérvári káptalan későbbi, 1334-ben kelt dézsmaösszeírásában Boldogasszony-Dörgicse alakban szerepel a falu temploma.
A török korban a falu a hódoltság területére esett, többször vált lakatlanná.
Az 1600-as években az elnéptelenedett falu templomát a protestánsok vették használatba, majd Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1754-ben – katonai segédlettel – visszavette a katolikus egyház számára és helyreállíttatta. Az 1778. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint még működött, de 1816-ban már újra romos volt. Az épületmaradványokat 1938-ban statikailag megerősítették, s részben újjáépítették.
1967-68-ban került sor szakszerű régészeti feltárására és műemléki helyreállítására Éri István és Koppány Tibor vezetésével. Az ásatás megerősítette, hogy az egyhajós, vele azonos szélességű nyugati tornyos épület a XIII. században épült. Korábbi templom alapjai nem kerültek elő, a területen feltárt további alapfalak későbbről, a XV. századból származnak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni