Borostyán | Észak babérja

Kezemben egy fehér borostyán,
május, május: hová loholsz?
kihullok egy fekete rostán,
jajj, zuhanásom, szörnyű gyors.
Borostyánszag, légy síri postám!

Síromba szállj le, s újra lengj föl,
hozd csókok mézes bársonyát,
hozz hírt csókos, vén cinteremből,
hol mindig történnek csodák.
Bár Te maradj a szerelemből!
(Jékely Zoltán: Borostyán)

Latin név: Hedera helix
Népies nevek: barbanók, repkény, fái borostyán.

Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Umbellales)
Család: Borostyánfélék (Araliaceae)

Európa árnyas erdeiben őshonos növény. Örökzöld, a talajon kúszik vagy léggyökereivel fákra kapaszkodik. Ernyősvirágzata zöldesfehér, szeptemberben virágzik. Csak az idős példányok virágzanak. Jellemzője a heterofília, levelei juvenilis állapotban 3-5 karéjúak, míg a termőkori alak tojásdad. Termése fekete bogyó.

Fahéjsav származékok, flavonoidok, poliinek, triterpén szaponinok, kempferol alkaloid (emetin)

Gyógyászati célokra a levelet és virágzó hajtását alkalmazzák. Leveléből pálinka is készíthető. Köptető, nyálkaoldó, antimikrobális és görcsoldó hatású, így torokfájás, torokgyulladás, légcsőhurut valamint fejbőrbetegségek kezelésére alkalmas. Máj- és epebetegek teaként fogyasztják.

Mint minden örökzöld növény, az örök életet jelképezi. Kúszónövény lévén szorosan kapcsolódik „hordozójához”, ezért a hűség szimbóluma. Sokszor találkozhatunk borostyán ábrázolásokkal a sírokon ezen tulajdonságai miatt. A szőlő örökzöld párja, így tisztelete a szőlő kultuszával is összefonódott. A Dionüszosz ünnepségeken, majd a római bacchanáliákon a felvonulók borostyánkoszorút viseltek fejükön. Athénban a Dionüszosz-szentélyek – a kiskocsmák- díszítésére borostyánfonatokat és aranyozott, faragott szőlőfürtöket.
A borostyánt „Észak babérjának” is nevezték, ahol nem termett meg a babér, a győztesek borostyánkoszorút kaptak.

Dr. Turcsányi Gábor: Mezőgazdasági növénytan. Bp. 1998. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó
Surányi Dezső: Lyra florae Bp. 1987. Tankönyvkiadó
Keresztény Művészet Lexikona.
Jankovics Marcell: A fa mitológiája. Debrecen. 1998. Csokonai Kiadó
Boruzs János: Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez. Bp. 2000 Kheirón ’97 Kiadó

Web: http://www.egeszseg.org/borostyan