Cronenberg | Crash

"Pontosan min is dolgozol, Vaughan?
Autóbalesetek könyve?
Orvosi tanulmány?
Szenzációs dokumentumkönyv?
Globális forgalom?
Ez valami olyasmi... amiben mind bizalmasan részt veszünk.
Az emberi test átalakítása a modern technológia segítségével."

Úgy tartják, minden normális embernek van valami hobbija. Akinek nincsen, az kedvező esetben is minimum nihilista. Adott egy csoport jó képességű ember, úgy tűnik nem nihilisták, hobbijuk van. Nem akármilyen "szórakozást" választottak időtöltésül: híres baleseteket rekonstruálnak igazi autókkal, biztonsági öv és borulásgátló nélkül - a tesztalanyok pedig saját maguk. Hiszen mi lehet csodálatosabb annál mint James Dean halálos karambolját a 130-as Little Bastardal újraélni élesben?
Kígyózó kocsisorok a többszintes autósztrádán. Acélszürke komorságban álló felhőkarcolók. Csöppet sem szívet melengető miliő egy szeretkezéshez; de ha már minden mindegy alapon megy – az asszisztenssel és a repülőoktatóval félbeszakadt - hát éppen megfelelő a balkonon az alant elterülő tájat szemlélve. James Ballard producer és felesége szenvedélyektől mentes pásztorórájával nyit Cronenberg Karambol c. filmje, s pár percen belül már egy halálos kimenetelű frontális ütközés lendíti tovább kiégett hőseinket a fentebb említett csoport látóterébe. A film az 1973-ban kiadott azonos című Ballard regény adaptációja, mely még az író szerint is felülmúlja az írt változatot. Intim jelenetek, szenvtelen dialógusok váltják egymást. A szürke esős országúti nyugalmat egy-egy karambol és haláleset szakítja csak meg; ez az egyetlen dolog, mely a kiégett "crash-commune"-t lázba hozza. "Ez a jövő, Ballard... Most kezded látni, hogy létezik valamiféle jótékony pszichopatológia amely magához hívogat minket. Például, az autóbaleset jobban megtisztít, mint egy romboló cselekmény. A szexuális energiák felszabadulása összekapcsolja a halottak szexualitását olyan intenzitással, amely lehetetlen lenne más formában. Nos, hogy megtapasztaljuk ezt, hogy megéljük ezt, ez az én célom." - mondja Vaughan, a csoport vezetője. Szebbnél szebb mementókat állítanak karambolokban - a csúcsterv Jayne Mansfield balesetének színre vivése - miközben a házaspár is egyre inkább hatása alá kerül a szépen fogyatkozó csoport kedvtelésének...
Cronenenberg nem először nyúl a gép ember kapcsolatán alapuló történethez, leglátványosabban ezt talán a Légyben teszi, de hatásában eltörpül a mesterien kimunkált Karambol mellett. Suschitzky (Cronenberg operatőrének) képei és Howard Shore minimalista zenéje a jó alakítások mellett szintén remek választás volt a rendezőtől.

Crash. Kanada, 1996. Rendezte: David Cronenberg. Producerek: Lantos Róbert és David Cronenberg. A forgatókönyvet J. G. Ballard regénye nyomán David Cronenberg írta. Zene: Howard Shore. Fényképezte: Peter Suschitzky. Vágó: Ronald Sanders. Szereplők: James Spader, Holly Hunter, Elias Koteas, Deborah Unger és mások.

David Cronenberg filmjei:

A History of Violence (2005)
Spider (2002) - Pók
Camera (2000)
eXistenZ (1999)
Crash (1996) - Karambol
M. Butterfly (1993)
Naked Lunch (1991) - Meztelen ebéd
"Scales of Justice" (1990)
Dead Ringers (1988)
"Friday the 13th" (1987) - Péntek 13
The Fly (1986) - A légy
The Dead Zone (1983) - Holtsáv
Videodrome (1983)
Scanners (1981)