A következőkben egy olyan zenekarról mesélek, amely egy csapásra lett híres és közkedvelt a 90-es évek elején Amerikában és Európában egyaránt. Az első két lemezük szinte bombaként robbant a rajongók körében és emelte őket mind magasabbra. A L.A.M. szinte évről évre óriási teljesítményt nyújtott a különböző fesztiválokon, azonban a csapat állítja, hogy egy erős és független" földalatti személyiség" annak ellenére, hogy az utolsó lemezük nemigazán nyerte el a nagyérdemű tetszését, és a lemezeladási listákon is gyengén szerepelt. Az alapító Sean Brennan a zenélés mellett még producerként is dolgozik, és aktívan harcol az állatok megmentéséért, állást foglal környezetvédelmi és az emberi jogok kérdésében, valamint harcba száll a progresszív és liberális politikai és társadalmi problémák megoldásában és tisztázásában is. Bármi legyen is a megközelítés vagy a tárgy a L.A.M. zenéje mélyen és hatékonyan megérintette a társadalomban tudatosult romantikus, érzelmes, nyugtalanító, elijesztő dolgok összességét. Osztályozásról vagy besorolásról pedig kár beszélni, hiszen a banda által alkotott zene igen változatos, sok lírai tartalmat hordoz magában, ugyanakkor szokatlan elemeket is tartogat a hallgató számára, gyakran sértő határvonalakkal, és politikai kisugárzással egybeolvasztva. Mégis aki az igényes goth muzsikát vallja magáénak, annak a gyűjteményéből nem hiányozhat ez a fantasztikus muzsikát produkáló banda.
A zenekar 1989-ben alakult Los Angelesben. Az alapítók Sean Brennan /gitár, ének/ és Tamlyn /billentyű /. Első sikeres fellépésüket is az angyalok városában adták a "Skelter" clubban még ebben az évben. Ekkor csatlakozott a duóhoz Eddie Hawkins /gitár/ Dave Herman /basszus/, aki csak rövid időt töltött a projektben, és őt váltotta aztán John Koviak, és a doboknál pediglen Ian Haas vette kezébe a ritmusokat. A banda a 90-es években megtartotta és ápolta a Sean Brennan által kitűzött célokat a politikai és társadalmi tudatban és később a punk szintéren is, amely elemek szinte teljesen eltűntek ezekben az években, ám Sean kidolgozott egy szenvedélyes és politikai dark-rock zenei egységet. A csapat innentől kezdve folyamatosan kezdett egyre nagyobb népszerűségnek örvendeni a világ minden táján. Rengeteg lojális követőjük akadt, nemcsak az Egyesült Államokban, de Latin Amerikában és Európában is. Első demojuk 1990-ben jelent meg "LONDON AFTER MIDNIGHT" címmel, amely nagyon sikeresnek bizonyult.
1992-ben aztán ismét tagcserékre kerül sor, a doboknál Douglas Aveny foglal helyet, a basszus pozíciót pedig először Rob Podrunas, majd nem sokkal később Michael Areklett veszi át. Még ebben az évben a boltokba kerül az együttes debütáló korongja a "SELECTED SCENES FROM THE END OF THE WORLD".
A lemez elsöprő sikert arat az államokban,és innentől kezdve szinte mindenhová hívják őket fellépésekre. 1993-ban ismét kiadnak egy demo kazettát "RUINS" címmel, majd 1994-ben kezdetét veszi a csapat életében egy óriási koncertsorozat, amely Mexikóvárosból indul, majd követi az Egyesült királyság majd Európa több nagyvárosa, a végállomás pedig Amerika.
Még ebben az éven Eddie Hawkins /gitár/ kiszáll a bandából, és helyére William Skye kerül. 1995-ben jelentkeznek egy mini albummal a "KISS"-el, majd nem sokkal ezután dobják piacra második lemezüket amely a „PSYCHO MAGNET” nevet kapja.
Az album címe önmagában és nyelvileg is az elmebaj és a féltékenység arcát tükrözi. Az együttes népszerűsége innentől kezdve még nagyobbá növi ki magát, ugyanis a dalok mondanivalója rávilágít a személyes kapcsolatok hiányára, és hogy a társadalom nem képes megbirkózni semmilyen erőszakos cselekedettel szemben sem. Zeneileg is hatalmasat ugranak a népszerűségi listán, és újabb amerikai, európai és mexikói koncertek szerződését írják alá. Ebben az évben jutnak el a német Zillo fesztiválra, de fellépnek a híres angliai Whitby fesztiválon is. 1998-ban ismét meghívást kapnak a Zillo fesztiválra, ahol a The Cure előtt lépnek fel 30000 ember előtt. Még ebben az évben kerül boltokba az "ODDITIES" című kiadvány, melynek érdekessége, hogy egy akusztikus koncertlemez, megspékelve pár új nótával. Sajnos ez év őszén ketten is William Skye /gitár/, és Douglas Avery /dob/ elhagyják a csapatot. Mindezek ellenére az európai listákon a 10 legjobb között tartják számon az együttest. 2000-ben az USA.-ban működő Entertainment Television egy riportműsort sugároz az "Éjszakai Élet" címmel, ahol egy interjúban maga Sean is megszólal, ezt a világ 120 országában közvetítették.
2001-ben meghívást kapnak a Lipcsei WGT fesztiválra immár harmadik alkalommal, ahol mintegy 10000 ember előtt muzsikálnak. Még ebben az évben a világ több pontjára is fellépésekre invitálják a gárdát, és külön érdekesség, hogy a dél-amerikai Via X rockfesztiválon is leadják a műsorukat. 2002-ben a M'era Luna fesztiválon játszanak kirobbanó sikerrel, és még ebben az évben szóbakerül egy vadonat új korong kiadása is.
2003-ban a frontember Sean újrakevert változatban piacra dobja az első és második lemezek nótáit az európai illetőségű "Trisol Music Group" és az oroszországi "Vas D Records" kiadóknál, amely hanghordozók tartalmaznak eddig még ki nem adott dalokat is. Ami még jobb hír, hogy ebben az esztendőben Eddie Hawkins /gitár/, az egyik régi tag újra visszatér a formációba.
2004-ben ismét fesztiválokon szerepelnek Amerikában és Európában egyaránt, viszont az új hanghordozó kiadása még várat magára. (Egyes meg nem erősített források szerint ebben az időben nem volt olyan kiadó amely szóba állt volna a csapattal, más források szerint nem voltak még eléggé precízen megformálva a nóták.) Ez év őszén felkérést kapnak, a SAW II. film zenei repertoárjában szerepelnek egy Sean által írt "Fear" című szerzeménnyel, amely aztán előkelő helyezést ér el a német "Music Group Trisol" listáján.
2006-ban ugyanezzel a filmbetétdallal ismét az élbolyban foglalnak helyet az elsőszámú német Alternative Music Charts /DAC/ listáján is.
Sajnos ez év nyarán egy régi muzsikus, név szerint Michael Areklett /basszus/ dönt úgy, hogy kiszáll a csapatmunkából, helyére érkezik majd Randy Matthias.
2007 őszén, közel hároméves késéssel hallgathatják meg a rajongók a zenekar új LP-jét a "VIOLENT ACTS AND BEAUTY"-t. Igaz az új anyag felkerült egy-két európai lemezeladási listára, és a sajtó is jól fogadta az új dalokat, mondván az új CD is egy remekmű, amely megbízható és lírai, de a közönség nagy része nem fogadta kitörő lelkesedéssel az újonnan készített dalokat, amelyek a lemezen hallhatóak.
Szeptemberben hatalmas turnésorozat veszi kezdetét, Európa több országában is játszanak. Az év végén ismét tagcserékre kerül sor. Az utolsó régi tag Tamlyn /billentyű/ , aki kezdetektől fogva zenélt Sean mellett kilép a formációból, amely hatalmas érvágás a L.A.M. számára. Őt követi két új arc Peter Pace /dob/ és Matthew Setzer /gitár/.
2008 elején a Metropolis Records újra kiadja az első három nagylemez anyagát újrakevert változatban. Májusban ismét fesztiválokra kapnak meghívásokat, de az új dalok konferálása erőteljesen megosztotta a publikum érdeklődését.
Sean mégis azt mondja, hogy mindig próbálkozik valami új dologgal aminek más a tartalma, nem sablonos – bár a sajtó néha túlzásokba esik, és próbálja a zenekart bekategorizálni vagy a goth vagy a deathrock stílusok irányzataiba. A frontember-zeneszerző mégis vallja azt a tézist miszerint a L.A.M. zenéje szenvedélyes és messzemenőkig változatos és büszke arra, hogy szerinte a csapat nem sorolható be az újságok által szervírozott zenei kategóriákba.
Demok:
Selected Scenes From The End Of The World /1992/
Ruins /1994/
Psycho Magnet /1995/
Kislemez:
Kiss /1995/
Nagylemezek:
Selected Scenes From The End Of The World /1992/, újra kiadva 2003-ban illetve 2008-ban
Psycho Magnet /1995/, újra kiadva 2003-ban illetve 2008-ban
Oddities /1998/, újra kiadva 2008-ban
Violents Act And Beauty /2007/
Videók:
Innocence Lost : (a "Kiss" című nóta videó változata ) /1993/ újra kiadva 1998-ban
Ruins : (a Psycho Magnet és a Carry On Screaming nóták videó változata) /1994/ újra kiadva 1996-ban
Zenészek akik az együttesben játszottak:
Armondo - háttérvokál /1989/
Douglas Avery - dob /1992 - 1998/
Eddie Hawkins - gitár /2003 - 2005/
Ian Haas - dob /1989 - 1992/
Jeremy Meza - gitár két koncerten /1992/
John Koviak - basszus /1989 - 1992/
Matthew Setzer - gitár /2007 - napjainkig/
Michael Areklett - basszus /1992 - 2004/
Peter Pace - dob 2007 - napjainkig
Randy Matthias - basszus /2005 - napjainkig/
Sean Brennan - ének, gitár, bőgő, cselló, billentyű /1989 - napjainkig/
Stacy - gitár (egy koncert) /1993/
Tamlyn - billenytű /1989 - 2007/
William Skye - gitár - /1994 - 1998/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
