Az írás 2018. január 10-én jelent meg, Bowie halálának ötödik évfordulóján most újraközöljük.
„Van egy jó, és egy rossz hírem. A jó, hogy újra szépen kirajzolódik az arccsontom.” – mondta David Bowie a telefon másik végén hallgatózó közeli ismerősének, az angol színész Gary Oldmannek.
Majd így folytatta: „A rossz pedig az, hogy rákos vagyok”.
Hogy bizonyítsa is, hogy nem viccel, ha tréfálkozik, illetőleg viccel, ha komoly dolgokról beszél, a telefonbeszélgetést követő úgy másfél év múltán David Bowie bele is halt a rossz hír tárgyába.
A két időpont között azért sok mindent csinált, példának okáért egy teljes, leköszönő albumot. Előtte pedig még többet. De ezekről talán egy másik alkalommal.
Ma, 2018. január 10-én, halálának második évfordulóján, emlékezzünk egyik dalának erejéig a legújabb kor - intellektussal is rendelkező - zenei világának egyik legnagyobb hatással bíró alakjára.
Idézzük fel ’Heroes’ című számát, annak először napvilágot látó változatával, illetve a sok feldolgozás közül az egyik legfrissebbel, a brit Depeche Mode verziójával, amely kifejezetten Bowie emlékének tisztelgő célzattal készült.
A két előadó között, éppen ezen dal okán egyébként is rengeteg a kapcsolódási pont.
David Bowie - Heroes
Berlin, 1977. A Fal még sziklaszilárdan áll. A város nyugati felében lévő Hansa stúdióban Bowie az utólag ’Berlin-trilógia’ néven elhíresült albumsorozat második darabját rögzíti. Odabent professzionális nyugati körülmények, odakint nyugat és kelet, két idegen világ feszül egymásnak. Az ablakon keresztül éppen a várost ridegen kettészelő Falra látni. Bowie a kitárulkozó ablaknál álldogál, és a fal szürkeségét egy annak tövében álló szerelmespár ölelkezésének és csókjának látványa töri meg groteszk módon. Ebben a pillanatban fogan meg a ’Heroes’ szövege.
a Hansa Kívülről
Jóval később kiderül, hogy a két alany Bowie zenészstábjának egy férfi és egy női tagja volt, de a hivatalos verzió sokáig, és még ma is az „ismeretlen fiatal pár”. (Amely, szélsőségesebb történetváltozatban állhat akár vegyesen: egy nyugat-, és egy kelet-berlini lakosból is).
Bowie eredendően titoktartásból kezelte így az ügyet, de a dal magasztossá válásának is pótolhatatlanul jót tett, hogy sokáig nem lehetett tudni, pontosan kikről, miről van szó. És jobb is, ha így marad. Bowie teret engedett fantáziájának - abban pedig nem igazán szűkölködött - és az egyik legkülönösebb zeneirodalmi költeményévé nemesítette a - most már - különben sem hétköznapi jelenetet.
Így aztán összekeveredik, fonódik minden a szövegben.
A dal főhősei lehetnek valóban szeretők is.
Kiket is nevezünk hősöknek?
Általában azokat, akik áldozatot hoznak valamiért. Akik meghalnak a jó ügyért.
Az örök szerelem jó ügynek számít? Minden bizonnyal annak… Méghozzá örökkön-örökké.
És… ha csak szeretők vagyunk? Legyen az is jó ügy! Viszont az, csak egyetlen napig…
És ha szeretőkként elveszünk, meghalunk? A végzetes, az már örök szerelemmé ég el? Vagy továbbra is csak egy napos történet?
Ezen dilemma mentén is haladhat a ’Heroes’ szövege.
Szeretők nem maradhatnak együtt. „Ez van”.
A „hősök lehetünk” és a „le tudjuk győzni őket” sorokat felváltva követi az „örökkön-örökké” és a „csak egy napra” csatolás.
A dilemmázás a dal egészére jellemző.
Az egyik alkalommal, már-már megrészegülve: örökkön-örökké. Részben Bowie egyik legdiadalmasabb hangzású számát hallhatjuk.
Máskor meg, visszatér a csak egy naphoz. A francba a pátosszal! Legyen csak a folyton-folyvást beteljesülés, maradjon csak a mindig happy-end az amerikaiaké. Én angol, és mellesleg a hűvös zene félistene vagyok!
Lehet a ’Heroes’ a fal mentén elhelyezkedő két német tábor, illetve a két akkori világrend egymással szembehelyezkedésének allegóriája is, a konfrontálódás ellen való, sajátos hangvételű felszólalás. Bowie ’Berlin-trilógiája’ további utalásokat tartalmaz a falról, a rendszerről.
A Fal sötét történelme, árnyéka, kivételesen különös hátteret szolgáltathat mindehhez. A szeretők, tiltott helyen történő, képzelt, golyózápor általi halála egekbe emeli, mártírokká avanzsálja az alkalmi szerelmespár kapcsolatát is.
Tiltott szerelem = Végzet = Halál.
Ókori drámák óta ez az ábra.
Rómeó és Júlia története elevenedhet meg a XX. század viszontagságos miliőjében.
Áldozatul esnek az viszálynak, a két világ közt húzódó fal mentén, felszínre hozva az ellenségeskedés értelmetlenségét.
A szituáció hasonló - a környezet mai, kormosabb, szürkébb, tégla helyett beton.
a Fal
De még mindezeken is túlmutathat a dal költői, eszmei, már-már mitologikus jellege is.
A homályos megfogalmazások miatt (a dal további szerencséjére) pontosan nem tudhatjuk, mi is az a dolog, ami miatt „Semmi a világon nem tarthat együtt minket”? Mi az a megmagyarázható, vagy megmagyarázhatatlan erő, ami erősebb mindannál a kohéziónál, ami összetart bennünket?
Ezen elmélkedni, ezt érezni: ettől igazán misztikus, és maradandó a szám.
És ez teszi Bowie stílusát, a legegyedibbek egyikévé.
Technikailag a Hansa adottságait Bowie-ék tisztességesen kihasználták. A hatalmas terű stúdióban egy-egy zenész a helyiség különböző pontjaiból játszotta fel saját szólamát. Hasonlóképpen jártak el Bowie feléneklésénél is: egymástól eltérő távolságban helyezték el a mikrofonokat, és Bowie közelről normál hangerővel, az egyre távolabbi pozíciókból egyre hangosabban, végül kiabálva énekelt, majd ezeket az éneksávokat, fokozatosan keverték össze a pulton. Részben ettől válik folyamatosan emelkedő hangvételűvé, és annyira győzedelmessé a nóta.
Bowie a Hansa-ban
Maradva némileg a technikai részleteknél, ugyanakkor átevezve egy másik előadóhoz: a Depeche Mode jelenleg is előadja aktuális turnéján, és nemrégiben stúdiófelvételen, videoklipet is készítve rögzítette saját ’Heroes’ feldolgozását.
Ez a banda sok szállal kötődik David Bowie-hoz, különösképp a cikk tárgyának dalához.
Az énekes Gahan és a gitáros Gore mindketten Bowie-lemezeket hallgattak karcosra kamaszként, és a még alakulófélben levő csoportosulás akkor fedezte fel Gahan-t, amikor az egyik többszobás basildon-i épületben való próbálásuk alkalmával, a szomszédosból hallották Gahan-t a ’Heroes’-t énekelni. Az ezután szervezett hivatalos meghallgatáson Gahan-nek ugyanezt a számot kellett produkálnia - és nyert vele felvételt a zenekarba - a többi már történelem.
Az együttes később az egyik albumát (az 1984-est - aminek a lemezborítója is hasonlít különben a berlini szimbólumhoz) ugyanabban a Hansa stúdióban vette fel, az akkor még mindig álló Fal mellett, ahol a szóban forgó dalt is rögzítették, ahová - ismerve és tisztelve Bowie munkásságát - szentélyként tekintve léptek be. (És használták ki Bowie-hoz hasonlóan, annak speciális adottságait, nyilván az eszközpark fejlődése miatt is, persze valamivel még intenzívebben).
a Szentély belülről
És respektjük jeléül készült az említett feldolgozás, amely - az együttestől mostanság kissé szokatlan módon - igazán éteri, rendkívülien jól sikerült darab, talán az eddigi legjobb ’Heroes’ feldolgozás. Tiszta hangok, atmoszférikus hangzás, érzékkel kevert zene, szenvedélyes ének - szinte új életre kel a Dal. Méltó fejhajtás Bowie előtt, az a fajta, amiről az feltételezhető: Neki is tetszene.
Ünnepeljük tehát David Bowie emlékét e két videóklippel!
HEROES
I, I will be king
And you, you will be queen
Though nothing will drive them away
We can beat them, just for one day
We can be Heroes, just for one day
And you, you can be mean
And I, I'll drink all the time
'Cause we're lovers, and that is a fact
Yes we're lovers, and that is that
Though nothing, will keep us together
We could steal time,
just for one day
We can be Heroes, for ever and ever
What d'you say?
I, I wish you could swim
Like the dolphins, like dolphins can swim
Though nothing,
nothing will keep us together
We can beat them, for ever and ever
Oh we can be Heroes,
just for one day
I, I will be king
And you, you will be queen
Though nothing will drive them away
We can be Heroes, just for one day
We can be us, just for one day
I, I can remember (I remember)
Standing, by the wall (by the wall)
And the guns shot above our heads
(over our heads)
And we kissed,
as though nothing could fall
(nothing could fall)
And the shame was on the other side
Oh we can beat them, for ever and ever
Then we could be Heroes,
just for one day
We can be Heroes
We can be Heroes
We can be Heroes
Just for one day
We can be Heroes
We're nothing, and nothing will help us
Maybe we're lying,
then you better not stay
But we could be safer,
just for one day
Oh-oh-oh-ohh, oh-oh-oh-ohh,
just for one day
HŐSÖK
Én, én leszek a király
És te, te pedig a királynő
Bár semmi sem űzi el őket
Le tudjuk győzni őket, csak egy napra
Hősök lehetünk, csak egy napra
És te, te undok lehetsz
És én, én pedig végig inni fogok
Mert szeretők vagyunk, és ez egy tény
Igen, szeretők vagyunk, ez van
Bár semmi sem fog együtt tartani minket
Ellophatjuk az időt
Csak egy napra
Hősök lehetünk örökkön örökké
Mit szólsz?
Én, én azt kívánom bárcsak tudnál úszni
Akár a delfinek, akár a delfinek úsznak
Bár semmi,
Semmi sem fog együtt tartani minket
Le tudjuk győzni őket, örökkön örökké
Ó, hősök lehetünk,
Csak egy napra
Én, én leszek a király
És te, te pedig a királynő
Bár semmi sem őzi el őket
Mi hősök lehetünk, csak egy napra
Mi önmagunk lehetünk, csak egy napra
Én, én emlékszem (én emlékszem)
Álltam a falnál (a falnál)
És a fejünk fölé lőttek (a fejünk fölé)
Mi pedig csókolóztunk
Mintha mi sem történt volna (mi sem történt volna)
A szégyen pedig a másik oldalt volt
Ó, le tudjuk győzni őket, örökkön örökké
Akkor hősök lennénk
Csak egy napra
Mi hősök lehetünk
Mi hősök lehetünk
Mi hősök lehetünk
Csak egy napra
Mi hősök lehetünk
Mi egy nagy senki vagyunk, és semmi sem segíthet rajtunk
Talán hazudunk
Akkor inkább ne maradj
De biztonságban maradhatunk
Csak egy napra
Oh-oh-oh-ohh, oh-oh-oh-ohh,
Csak egy napra
Dalszöveg forrás: http://www.magyar-dalszoveg.hu/lyrics/david-bowie-heroes-heroes