"Ne háborodjunk fel az embereken, amikor azt látjuk, hogy keményszívűek, hálátlanok, igazságtalanok, dölyfösek, és csak önmagukat szeretik, másokkal pedig nem törődnek: ilyenek, ez a természetük."
(La Bruyére)
A titokzatosság ugyanúgy hozzátartozik a dark szubkultúrához, mint az előítéletek és a sztereotípiák, melyekkel a szubkultúra tagjai sűrűn találkoznak, mert az emberek gyakran adnak hangot meglepettségüknek vagy nemtetszésüknek.
"A stílus képviselőit sokszor csak a fekete, hullaszagú, sajátságos öltözettel, depresszív hajlammal, halálvággyal, sátánizmussal azonosítják. Pokolkutyák, halálmadarak, ördögimádók, varjak, gruftik, stb. hangzanak a rájuk aggatott jelzők. A darkok jellemzői: sápadt arc, fekete haj, sötét arcfestés, csipkék, bársonyok, "vad" ékszerek, koponyák, fordított keresztek, pentagrammák. Folyton csak a halálra gondolnak, "temető madarak", koporsóban alszanak, sírokat gyaláznak. Mazochista törekvéseik odáig fajulnak, hogy mellékhelységekben ereiket vagdossák. Sötét zenék, vámpírok, démonok... csupa negativitás." (Revolution Fanzine)
Az előítélet
"Az előítélet, az előítéletesség mindennapjaink része. Előítélettel viseltetünk másokkal, csoportokkal, etnikumokkal szemben és néha elszenvedő alanyai vagyunk előítéleteknek.
Az előítélet tulajdonképpen a "rossz" feltételezése másokról kellő bizonyíték nélkül. Ez különösen akkor veszélyes, ha semmilyen új tény vagy élethelyzet nem tudja megváltoztatni az előzőleg kialakult negatív véleményt. Két fő forrása a hagyomány, a készen kapott sztereotípiák és a saját megfigyelések túláltalánosítása. Amikor egy túláltalánosított fogalom nem ellenőrződik, akkor megteremtődik annak a lehetősége, hogy hamissá váljon. Ez esetben a valós tények lényegéből véletlenszerű vonások felerősödnek, kiemelődnek és lényegi vonássá, általánossá válnak. Így hamis kép alakul ki, amely nehezen korrigálható.” (Takács (2002) p.7.)
"Minden csoport, amely egy társas szempontból jelentéssel bíró közös jellemzőben osztozik, céltáblája lehet az előítéletnek. A különböző kultúrák a csoportok különböző típusait tartják érdemesnek megkülönböztetni, de a faj, a vallás, a nem, a kor, a társadalmi státus és a kulturális háttér sok társadalomban fontos választóvonal." (Smith, Mackie (2001) p. 263.)
A sztereotípia és előítélet kialakulása maga után vonja a diszkrimináció megjelenését.
"A diszkrimináció terminusa egy társadalmi csoport és annak tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív viselkedésre utal. Természetesen az emberek általában negatív viselkedésre gondolnak- egy bizonyos csoport elleni diszkriminációra-, ám egy csoport elleni diszkrimináció egyenlő a mások melletti diszkriminációval." (Smith, Mackie (2001) p. 257.)
A dark szubkultúra: egy hamisan vádolt ifjúsági szubkultúra, amit gyakran deviánsnak minősítenek.
Két okból kaphat ilyen címkét. Az egyik a halál, amellyel a darkok külsőségeikben és tetteikben (a halál-tabu megsértése, pl. azáltal, hogy csoportosan vagy egyénileg járnak a temetőkben) sokat foglalkoznak, a másik az okkultizmus, többek közt a boszorkányság, illetve vámpír kultuszok. Ezek a kérdések előhívják az anyakultúra tagjaiban mélyen rejlő szorongásokat, és meghatározzák a csoport szociális reprezentációját is, vagyis azt a képet, amely a társadalom tagjainak agyában, sémákba rögzülve, él a csoportról.
Tagjai erős "másság- és eltérés-tudattal" rendelkeznek, 85%-uk "másnak" érzi magát.
Emellett határozott társadalmi elidegenedés jellemzi őket, a társadalmat 62%-uk előítéletesnek, 61%-uk érzéketlennek, 48%-uk értékmentesnek, 33%-uk ellenségesnek minősítette, 34%-uk azonban elismeri annak szükséges voltát.
Ennek következménye azonban, nem agresszivitás vagy deviáns viselkedés, hanem alternatív életvitel kialakítása.
Deviánsnak minősített viselkedésformák Magyarországon, A dark-gothic szubkultúra bemutatása- Szakdolgozat; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni