„...mert az életnek bármely dolga végső fokon se-jó se-rossz; semmi sem különb semminél, csak az útnak más-más szakaszai vannak…”
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
A dark szubkultúrát gyakran minősítik deviánsnak. Ennek oka egyrészt, hogy a darkok külsőségeikben és tetteikben is sokat foglakoznak a halállal (a halál-tabu megsértése, pl. azáltal, hogy temetők járnak, némelyikük koporsóban alszik), másrészt az okkultizmushoz való vonzódásuk, többek közt a boszorkánysághoz, illetve a vámpír kultuszokhoz.
A titokzatosság jellemző a dark szubkultúrára, mely a külsőségekben is megjelenik: sápadt, vagy sápadtra festett arc, a fekete haj, erős, fekete smink, csipkék, bársonyok, ezüst ékszerek viselése, a koponyák, fordított keresztek, pentagrammák.
Fogalmak
A "goth", "gothic" leginkább a tartalomra vonatkozik, arra a sajátos érzésre, hangulatra, amely kötődik a gótika megfoghatatlan, metafizikai hangulatához, a múlthoz, leginkább az archaikus Egyiptomhoz, a kelta és germán kultúrához, a középkorhoz és a viktoriánus időkhöz.
A szubkultúrát leggyakrabban komornak, melankolikusnak, dekadensnek, depresszívnek, filozofikusnak és titokzatosnak minősítik. Külföldön nem a dark, hanem a "goth" (gót), "gothic" (gót, gótos, gótikus) szavakat használják. Ezek hazánkban is ismertek, bár inkább "dark/gót", "dark/goth" formában. A "dark" elnevezés főleg Magyarországon terjedt el. A név valószínűsíthetően a "dark-wave"-ből származik, ami a "new-wave" (sötét, komor hangulatú ifjúsági könnyűzene) egyik irányzata. A szó jelentése sötét, ami utal a dalszövegekben, az életérzésben és a fekete szín domináns használatában is tetten érhető sötétségre.
„A "gothic" szó szubkulturális eredete nem tisztázott. Néhány lehetőség:
- létezett egy nomád, germán törzs, akiket gótoknak hívtak. Nem valószínű, hogy a szubkultúra innen kapta a nevét, bár néhány vallási-, öltözködési-, és szimbólumelemet átvettek tőlük;
- több összefüggés fedezhető fel a középkori gótikával, mely szinte "megszállottként kereste a kontrasztot jó és rossz között, kutatta a halált, mindeközben a puritánság és dekadencia határvonalán egyensúlyozott. A viktoriánizmus elnyomta a gótika érzékenységét, mindent befedve a szigorú erkölcsösség látszatával. Mindemellett a felszín alatt pezsgő sötét impulzusok egyre bizarrabb utakon törtek ki".
- hasonló motívumok fedezhetőek fel a kora 19. századi romantikában is, ami a fantasztikus témák, jó és gonosz, érzékenység, morbid humor köré fókuszálódik. "Spleen" életérzése kedvelt a darkok, gótok közt. ("A spleen jelentése: unalom, az élettől elfordult ember szellemi állapota, mely az unalomtól a csömörig terjed. Világfájdalom. A romantikus és a szimbolista lírában, és a modern francia regényben lelhető fel (Byron, Musset, Baudelaire). Nagy hatással volt Ady, Kosztolányi, Weöres művészetére." (Gerencsér)); (Kelemen, 2004. Szakdolgozat)
Gyökerek, kialakulás
A dark-goth európai ága a '70-es évek közepe és vége felé végleg kifulladó punkból nőtte ki magát. Ekkor kezdett megszilárdulni az új középosztály, elválasztva egymástól eddig szoros kapcsolatban álló társadalmi rétegeket, melyeknek tagjai elhagyatva érezték magukat, erős instabilitás-érzésük és identitásválságuk volt. Nem tudták elfogadni a társadalom új értékeit, amit megpróbáltak rájuk erőszakolni. Az összezavarodott és identitást kereső fiatalok egy kreatív része elkezdte kialakítani saját szociális rendszerét. Magyarországon is, mint világszerte, a punk utódjaként tűnt fel, és azzal sokáig szoros szimbiózisban élt, évekig önálló identitást sem szerzett, nem volt más, mint "egy szelet az alternatív nevű tortában". Rácz József "A '80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon" című tanulmányában olvasható a "Budapessimism" (Budapesszimizmus) kifejezés, amivel az NME magazin Budapest, illetve a budapesti fiatalok 1981-es hangulatát jellemezte. Rácz szerint inkább nihilizmus ez, mint pesszimizmus. Ez a hangulat megfelelő táptalajt jelentett a dark/goth szubkultúra (és általában a szubkultúrák) számára.
A '80-as évek Magyarországát növekvő esélyegyenlőtlenség, az életszínvonal és a társadalmi mobilitás csökkenése jellemezte. Nőtt a bűncselekmények, az öngyilkosságok, elmebetegségek, alkoholisták és drogfogyasztók száma.
E hanyatlást először az értelmiség ismerte fel és a "másság" igényétől vezérelve létrehozták a magyar újhullámot, amely mind tartalmában, mind formai jegyeiben, teljes mértékben eltért a korábban megszokott irányzatoktól. Az alkotókedv elmosta az egyes művészeti tevékenységek közti határokat, így az irodalom és a képzőművészet terén is éreztette hatását. Eleinte tökéletes értetlenség fogadta az újhullámos törekvéseket. „A Vágtázó Halottkémek (VHK) színpadi megjelenése szokatlan: az énekes feje vérzőre sminkelve, a gitáros ruháját ragasztóval kente be, majd tollba hempergett. Fején tökből készült halálsisak. Eksztázis, a punkok tánca „egy levegőbe röpített bokszmeccshez” hasonlít.” (Csörsz, 1986 idézi Szapu, 2000) „ Az új hullámos koncertek legjellemzőbb tulajdonságai: látvány- és szövegcentrikus, olyakor nyíltan politizáló előadásmód (URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó), sámánisztikus népzene, agresszív akciók a színpadon, „tiszta spontaneitás” (VHK), „zenei és lírai fintorok”, szürrealista szövegek, „parasikolyok”, happening, irónia, „katasztrófazene” (Bizottság)” (Sebők, 1984a idézi Szapu, 2000)
1988 januárjában nyílt meg a Fekete Lyuk nevű szórakozóhely, mely kizárólagosan az újhullámos-alternatív produkcióknak adott otthont. A rock, a punk, az avantgard, underground és a dark irányzatok hívei is megtalálták itt a saját ízlésviláguknak megfelelő bulikat. 1995-ben, a Fekete Lyuk bezárásakor a szubkultúra tagjai új helyet kerestek. Először a „Patkánylyuk”-ban kaptak lehetőséget, hétköznaponként. Körülbelül az 1996 és 1998 közötti időszakban működött a klub. A Fekete Lyuk 1999-ben újranyitott, sajnos nem sikerült feltámasztani a klubot, így a rövid, körülbelül fél éves, visszatérés után ismét vándorlás következett. Végleges helyet Csepelen találtak, ahol kb.: 1999 óta működik a „Voodoo” klub, amely alkalmanként átlag 200 embernek nyújt lehetőséget a szórakozásra.
A dark goth szubkultúra - Szociálpszichológiai műhelymunka; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni