A tavalyi év meghatározó kiállítási élménye volt számomra a William Blake munkásságát és kortársait bemutató tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Egészen más kultúra kincsei érkeztek ezután Budapestre: a múl század egyik régészeti csodájának, a kínai terrakotta hadseregnek képviseletében. Mint a "Mezopotámia: Istenek és démonok" is, a kiállítás kontextusba helyezi ezt az izgalmas felfedezést földrajzi, vallási, politikai, képzőművészeti rálátást engedve az ide látogató érdeklődőnek. Megnéztem Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítást.
2025–2026 telén jelentősebb régészeti és kulturális eseményének ad otthont a Szépművészeti Múzeum: november 28-án nyílt meg Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című nagyszabású kiállítás, amely egyedülálló válogatást hoz el az ókori Kínából Budapestre. A tárlat nyilvánvalóan központi elemei a 10 terrakotta katona, ezen felül is ritkán látható egyedi eredeti alkotásokkal - több mint 150 ősi műtárggyal - dolgozik, amelyek Kína Szenhszi tartományának vezető múzeumaiból érkeztek.
A világ egyik legjelentősebb régészeti leletére 1974 kútásó földművesek találtak észak-kína Hszi'an tartományában. Az óriási kiterjedésű temetkezési terület peremén váratlanul életnagyságú (valójában a kínai paramétereket némiképpen meghaladó, 200-220 cm magas), festett cserépfigurákra akadtak. A lelet 8000 katonát, 130 szekért 520 lóval és 150 lovast foglal magába, akik eredetileg színesek voltak, és egykor éles fegyverekkel szerelték fel őket. A gigászi építkezés ~700 000 ember (rabszolga, hadifogoly) 38 évig tartó munkájának eredménye, amely egyedülálló régészeti csoda és a világörökség része.
A kiállítás nem csupán a katonákra fókuszál: a tárlat a kínai civilizáció történetének több mint fél évezrednyi korszakát öleli fel, a Csin-dinasztia felemelkedésétől kezdve a Han-dinasztia koráig.
A tárlat elején rögtön egy impozáns "szellemfal" védi a bejáratot, mutatja a kínai építészet jellegzetes elemét. Fő feladata a védelem a gonosz erőktől, ártó szellemektől.
A három fő egységre tagolható kiállítás első traktusában a felemelkedő Csin állam (Kr. e. 8-3. század) fontos szertartási edényei, bronz, kerámia és jádetárgyai kerülnek reflektorfénybe. Harangok, építészeti kötőelemek is helyet kaptak a kiállítás ezen részében, érzékeltetve a laikus számára, hogy nemcsak a kegytárgyak, de mindennapos használati eszközök díszítése is kifinomult szépérzékre vall a gondos megmunkálás révén.
A tárlat második része a császár sírkertjére fókuszál. Az építkezések már az uralkodó Csin császár életében megkezdődtek, mintegy városnyi területen folytak. Elképesztő, grandiózus, majd fél évszázados munka. Több százezer kétkezi munkás (rab, elítélt) és mesteremberek (kőműves, fazekas) fáradhatatlan munkája a Fekete Ló hegy tövében megépített mauzóleum.
A sírkomplexum egy halott számára épített városként a Kínai Birodalom kicsinyített mását is magába foglalja. A központi sír a mai napig feltáratlan (külföldi régészeti feltárástól szigorúan távol tartott), de 600 sír má feltárásra került az elmúlt 50 évben. A feltárt leletek kapcsán a tárlat ismerteti a császár korának mindennapi életét, a hadsereg szervezetét, a fegyverzetet, a szertartási tárgyakat és a korszak jelképeit is - a Halál és Kegyelet tanítja az utókort.
A terrakottakatonák egy külön teremben kerültek bemutatásra. A fegyveresek (a korabeli hadsereg minden kasztja szerepeltetve) eredetileg Csin Si Huangdi halál utáni védelmére készültek: a császár - aki betegesen aggódott halála miatt - hitt abban, hogy a hadsereg majd az öröklétben is szolgálja őt.
Az évszázadok során a festett katonákról a máz lekopott. Ezt a kiállítás végén egy teremben vetítéses megoldással pótolja a kurátori elgondolás. Az izgalmas kiállítás egyetlen negatív élménye is ehhez kötődik: a repetitív kínai vásári népzene a kiállítás majd egészét nyugtalanítóan aláfesti ez által, elég lett volna a vetítőteremben ezt hallgatni.
Az Öröklét őreinek záróakkordja a Han dinasztia császársírjai. A Vej-folyó északi partján az alacsony talajvízszintnek köszönhetően nagyon jó állapotban maradtak tárgyi leletek sokasága. A császár és feleségének sírkomplexuma 28 esztendeig épült, előképének tekinthető Csin császár mauzóleum-városa. Miniatűr föld alatti birodalom épült itt is, leképezve és tartalmazva mindent ami az életből a halálba átörökíthető. Betekintést nyerhetünk az állatartásba a pénz dinasztikus egységesítésének folyamatába is.
"A kiállítás célja, hogy a látogatók mélyebb történelmi és kulturális megértést szerezzenek az első kínai császár uralma alatti korszakról, valamint arról, hogyan formálta ez az időszak a kínai civilizáció alapjait." Érzésem szerint a kurátori szándék megvalósult, a bő órányi látnivalót kínáló tárlat szép és izgalmas leletegyüttest kínál, miközben közelebb hozza eme távoli kultúra egykori grandiozitását.
