The Super Heroines, Christian Death 1334, Werk II és AGRA Halle WGT 2008.
Az idei fesztivál szombatja és vasárnapja igazán ínyenc csemegékkel várta a deathrock műfaj szerelmeseit. A helyszín a Werk II. színpada, szombat este záróakkordként az 1981-ben Los Angeles-ben alakult The Super Heroines lépett a deszkákra. A máig is működő csapat - ennek már 27 éve -, még mindig töretlen lelkesedéssel játssza nótáit. A frontember Eva O manapság is ír új dalokat, hiszen legutolsó lemezük 2006-ban látott napvilágot. Igaz a majd 3 évtizede működő együttes már jó néhány tagcserén esett át, de ez sem tántorította el Evat a koncertezésektől.
A doboknál a mostani Christian Death emlézenekar ütőse Omar Madrigal Izzo foglalt helyet, a bőgőt pedig Eva mostani élettársa, Jill Emery kezelte.
A koncert fantasztikusan kezdődött és őrizte meg dinamikáját az egész produkció alatt. Aki ismeri a nótákat és Eva rekedtes hangját, párosulva nagyszerű gitárjátékával, az tudta, mire számítson aznap este. Hihetetlenül jól szólt minden. Azért egy-két klasszikus darab is elhangzott a fellépés alatt, gondolok itt például a már időközben himnusszá lett " Children Of The Light "-ra. A műsor végén a régi jóbarát és zenésztárs Rick Agnew is tiszteletét tette a színpadon, igaz csak rövid időre, felejthetetlenné téve ezt az estét. Azt hiszem senki sem bánta meg, hogy a szombat befejező részét a The Super Heroines társaságában töltötte.
A vasárnap is igazi szenzációt hozott. A helyszín az Agra Halle, a főszínpad, ahol fél kilenc tájékán lépett a deszkákra a legendás Christian Death 1334 emlékzenekar. Az eredeti csapat kevéssel korábban alakult, mint a The Super Heroines, de pont azért írok a két együttesről egy beszámolóban, mert a két banda története annak idején egy kicsit összefüggött egymással, ugyanis Eva O egy darabig háttérvokálozott a csapatban, majd később összekötötte életét a Vezéregyéniséggel, Rozz Williams-el.
Mi volt az apropója, hogy a régi Christian Death ismét feltámadjon halotti porából? Az egyik dolog, hogy emléket állítson Rozz-nak, aki 1998. április 1-jén öngyilkos lett, a másik pedig az, hogy 2006-ban volt az évfordulója az "Only Theatre Of Pain" című album 25 éves megjelenésének. Ez az album mai napig etalonnak számít a deathrock stílusában. Így már második éve járják ezzel a remekművel a nagyvilágot, aratva hatalmas sikereket.
A koncert a "Cavity - First Communion" hangjaival vette kezdetét, Eva O lélegzetelállító estélyi ruhakölteményben lépett a pódiumra, fején csillogó fejdísszel, amit egy földig érő fátyol tett teljesebbé. Az összhatást fokozta hófehérre festett arca, fekete szemei és ajka. Mintha egy halott hercegnő lépdelt és énekelt volna nekünk varázslatosan. Jó volt hallani a régi szerzeményeket "Desperate Hell", "Romeo's Distress", hogy csak két klasszikust emeljek ki hirtelenjében. Fantasztikusan tiszta hangzással szólaltak meg, mintha csak nemrégen láttak volna napvilágot.
Azt hiszem mindenki a bűvölete alá került, amíg az előadás tartott, és mondanom sem kell egy igazi és kitörölhetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak Pünkösd első napjának estéjén.
