„Mi indokolja, hogy ma a konzervatív gondolkodással, valamint annak történetével foglalkozzunk? Sokféle irányzatot, gondolatot, akár politikai filozófiát is értelmezhetünk „konzervatívként”. A jelző: konzervatív finomítás és pontos közelítés nélkül azonban igen keveset mond.
Ha az ember egy olyan világban nő fel, amely szinte minden pillantban átalakítja magát, a konzervatív gondolkodás indoklása maga is magyarázatra szorul. Nem természetes vagy megszokott dolog „konzervatívnak lenni.” Azok, akik távol állnak a konzervatív eszméktől gyakran megkérdezik: miért kellene megőrizni bármit is, ha a változás úgyis elkerülhetetlen, és éppen a változás az, ami természetes? Az üzenet mindenekelőtt ez: ne ragaszkodjunk semmihez, mert végül is a világ és benne az ember a felismerhetetlenségig megváltozik. Nem tehetünk semmit. Legalábbis a világ nyugati felén az utóbbi 250-300 évben kiteljesedő „progresszív” gondolkodás credója ezt sugallja. De ha az ember a progresszió csillogó felszínét kissé megkapargatja, egy másféle kép is eléje tárul. Jelenkori világunk tele van olyan súlyos válságjelekkel, amelyeknek nem jelentéktelen része éppen az utóbbi 250-300 évben bekövetkezett forradalmi változások eredménye. Lehet vitatkozni az ideális társadalmi rendről vagy arról, hogy az élet technicizálása milyen következményekhez vezet, de nem lehet tagadni az ökológiai krízis jelenségét vagy a mindenütt bekövetkezett értékvesztést. Milyen lenne egy teljesen értékvesztett világ?”
(Részlet az Előszóból)
Fülszöveg:
Mit jelent a konzervativizmus? Mivel sokféle irányzatot, gondolatot, sőt, akár árnyalataiban igen eltérő politikai filozófiát is értelmezhetünk konzervatívként, önmagában ez a jelző keveset mond. Érdemesebb hát másképp feltenni a kérdést. Milyen a konzervatív ember?
A szerző értelmezésében a konzervatív ember a civilizációval szemben mindenkor a kultúra oldalán áll, az élet természetes, hierarchiákat is magában foglaló rendjét hirdeti, védi az egyén, a család és a szuverén nemzetek létezésének jogát, vagyis mindazt, ami a leginkább útjában áll a globális, homogén állam technokrata utópiájának, az egész bolygót bekebelezni készülő Leviatánnak.
Pető Zoltán friss szemléletű kötete a konzervatív modernitáskritikák eszmetörténeti elemzései és a konzervatív gondolkodók igazságai mellett a konzervativizmusról vallott saját meglátásait is tartalmazza. A szerző hangsúlyozza, a modern állam oly módon is hatalmas szörnyeteggé válhat, ha egyre lázasabb szabályozó tevékenységét nem mérséklik a modernitáskritikus, a technológia kultuszával szembeforduló gondolkodók. Az értelem mindenhatóságában hívő racionalisták tervezőasztalainál született társadalom ugyanis a jólét és a biztonság eszméire hivatkozva éppen a valódi jólétet és az igazi szabadságot veszélyezteti.
A szerző, Pető Zoltán a Gothic.hu és Neofolk.hu oldalakon számos cikket jegyez, a közelmúltban jelent meg ezen kötete is.
