Seven Kinds Of Sin /Hétféle bűn
Arany tűzszárnyakkal
Repült át a földek felett
Hívására senki nem felelt
Tudom, hogy eljön majd az idő
Ahogy a tél fagyott acélkarja
Egy csődörön vágtázik végig a csarnokon
Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell e bűnös életet élnem
Gondtalan pillantást vetettem
Vágyaim tavára
Ott tükröződik minden, mi elmúlt
És ha túl hosszan bámulom
A hullámok fodrozódnak, és hazugnak neveznek
Soha nem kérdeztem, honnan ismernek ennyire
Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell ezt a bűnös életet élnem
Felébredek végre
A bűn keserű utóízével
Szökevényeket lőve, önként tüzelve
És ott egy körvonal
Egy arctalan alak, akit mi teremtettünk
A port karmolva a távoli dombokon
Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell ezt a bűnös életet élnem
Hogy érzem magam most?
Hirtelen nem is tudom
Lassan mindannyian elbukunk
Mint törött lábú lovak
