Szelevényi Gellért: - Hat esztendeje készült a Tajtékos Lapok számára interjú Veled… Hogyan emlékezel vissza az azóta eltelt időre? Merre haladt a világ és a Nulladik Változat szekere?
Fenes Tibor /FT/:: - Túl voltunk a nagy átalakuláson (tagcserék), lezártuk az első 10 évet a Játékok könyve CD-vel, amire az első 5 stúdióalbumról válogattunk. Megcsináltuk a Murmuc CD-t, aminek nem volt rossz fogadtatása, de nem olyan karakterű, hogy sikeres átütő promócióval übereljük a „nagy lemezeket”, mint mondjuk a Bolyongás éveit vagy a Metropolisz-táncot. Így hát tartottuk a Benczúr Klubot stabil bázisként. Volt annyi szerencsénk, hogy a Gödör Klubba is elég sok meghívást kaptunk, így sikerült a burokból kitörnünk, alter színtéren is megint jobban forogtunk, de jó bulikat tartottunk az inkább darkos Marco Poloban is. Volt 15 éves jubileumi turnénk egy Gödrös zárókoncerttel, ami nem volt sikertelen, de az is kiderült, hogy nem lehet a múltból élni. 2002 óta folyamatosan írtuk az új számokat is. Lassan de biztosan.
- Retró – új albumotok címe. Milyen jelentéssel bír számotokra ez a manapság annyira divatba jött szó? Nosztalgia ez, vagy valami igazodás a korszellemhez?
FT: - Próbán összehoztunk egy jó riffelős dalt, hozzánk képest elég keményet. Erre jött ez a refrén, hogy Retro-metro-getto-techno. Ez lehetett 2003 végén. Hát akkor legyen ez a cím. De egyre rövidült. Maradt a Retro. Már akkor is divatszó volt, azóta tetőzött. Lehet, hogy most vagyunk egálban a korral? Van benne egy kis visszavágós hangulat is. Nem is tudom, kiknek. Talán azoknak, akik arra gondoltak, hogy már csak egy árnyék a zenekar. Bár az is egy műfaj. Árnyjátékosnak lenni. Tetszik, hogy jó rövid, nemzetközi. A terjesztőnk lehet, hogy ezért is viszi ki külföldre is. Jó lett a sárkányos dizájn (Töller András munkája), nagyon sokat hozzátett a stúdiós (Hidasi Barnabás), talán mi sem voltunk rossz formában, két hét alatt hoztuk össze a lemezt. Nem akartunk nagy stúdióötleteket, de zenei poénból azért van bőven. És mindez koncerten is jól elővezethető.
- A jelent és közelmúltat nézve komoly mozgolódás van házatok táján. Az új album és a The Perfect Name sikeres visszatérése – előzenekaraként több ízben is felléptetek – ismét helyzetbe hozott Benneteket. Hogyan élitek meg a teltházas koncerteket?
FT: - A Mind1 szervezője, Váradi ’Hurráoptimista ’ Róbert addig forszírozta a dolgot, hogy megkerestük Losót, valami közös akció reményében. Nagyon nyitott volt, pedig utoljára 10 éve játszottunk együtt. És a Bahnhof koncert , valamint a Süss Fel Nap-beli buli is tényleg jól sikerült, a zenekarok is, a szervezők is elégedettek voltak, a közönség is elviseli egymást, sőt átfedések is vannak a két tábor között. Úgy veszem észre, hogy mi jól dekonstruálunk egy világot, amire Baradlay Ricsiék kiválóan építkeznek. Mi az erős gitárokkal, ritmusokkal, az énekbeszéddel hatunk, ők a dallamokkal, lebegéssel hódítanak, de a beindulós számaik is ütősek. Nagyon jól sikerült az új lemezük, a Belső oldalakon.
- Komoly időt tudhattok magatok mögött, a zenekar mégis fiatalosnak és energikusnak tűnik. Semmi belefáradás, fásultság nem érződik… Mi történik a „színfalak” mögött? Mi a mozgatórugója a csapatnak?
FT: - Dombó Szabolcs, dobos a zenekar motorja lett. Szervezésben, honlap készítésben éppúgy, mint a zenélésben. Hozott érdekes tört ritmusokat, amikre Hricsó (Hricsovinyi Tamás ) basszusjátéka kitűnően tud építkezni. Biztos jó hatással volt rájuk az is, hogy egy időben A Kert zenekarnak is ők voltak a ritmusszekciója. (Horváth Attilát meg is hívtuk a Puha penge c. dalba szólózni, s az azóta sajnos elhunyt Bob Zolinak egy dalt is szenteltünk a lemezen Menj ki a fényből címmel.) Szuhaj Péter (gitár) pedig rendkívül markánsan interpretálja akár a régi, akár az új dalokat. Voltak nagyon önzetlen segítők, Balog Zsoltot azóta producerként tiszteljük. És nem véletlen ez majdnem 5 év „szünet” sem, talán volt időnk feltöltődni.
- Mi a Retró fő üzenete?
FT: - Nem akartunk valami programot közvetíteni. Bennem egyfelől voltak a klasszikus „nullcsis” témák és hangulatok, ezek a szövegben is inkább közvetítik a 90-es éveket (Rohanok én is, Szemfénykörív, Valóságerdő). Másfelől valami harcosság mozgatott végig. Konkrétan érdekelt a háború (Retro, Feszültség, Pestis), a frontban levés (Tigrisszem, Kezdet), győzelem (Riadó-Rádió), vereség (Üveghangok), halál. És hogy ez az egész valahogy elkerülhetetlenül a szexualitással függ össze. Valahogy össze is állt, hogy a győztes lesz a következő legyőzött, mert elkerülhetetlen, hogy ez a körforgás ne így működjön: a győztesek írják a történelmet, de ott vannak benne a vesztesek is. Nekik mítoszaik lesznek. És már itt is vagyunk a feltámadásnál: a legyőzött istenülése, a szakrális jóvátétel.
- Eltelt egy hónap az új CD megjelenése óta. Mik a visszajelzések?
FT: - Még nincs benne a nagyterjesztésben, nem tudok konkrét számokat. Azért 2-3 éve játsszuk ezeket a dalokat is, tehát nem vadonatújak a törzsközönségnek. Kár lenne a Betty vagy a Mary White hangulatait visszavárni. A sajtó (Hammer, Rockinform, Magna) elég hamar reagált ránk, csak remélni tudom, hogy a többiek is felsorakoznak az új lemez mögé. Ha nem, maradunk Kalózok a pápai vizeken. A végzet így is, úgy is elér minket. Bár tagadhatatlanul izgatott vagyok, de úgy érzem, hogy „fokozható még a Feszültség.”
- Az Ian Curtis emlékére szervezett fesztivál zenekarai között Ti is fellépők voltatok… Negatív felhangokról értesültem az eseményről – többre számítottak a látogatók közül az illetett személlyel kapcsolatban. Mik voltak az eredeti elképzelések – mit jelent számodra a Joy Division zenéje?
FT: - Losonczy Pál, a fesztivál szervezője nagyon hamar reagált az angliai megemlékezésre, és ha jól tudom, Közép-Európában az egyetlen város Budapest volt, ahol ilyen jubileum volt. Szimbolikusan mindenképp működött tehát a gesztus a „halott ember” felé. Azok biztos csalódottak voltak, akik itt tribute koncerte vártak. Ők talán nézzék meg az Ezeknek zenekart Szűcs Krisztiánnal. Szerintem nem mi tehetünk már Ian Curtis-ért, hanem ő tett értünk igen sokat az áldozatával. Rám olyan erős hatással volt, hogy szinte hallgatnom sem kell már, mert bennem van. De ez elég szerénytelenül hangzott.
- Bár nem közvetlenül a zenekarra vonatkozik, Veled mégis összefügg - a PAD irodalmi folyóiratra gondolok...
FT: - A Pad folyóiratban Domán Csabával közösen publikáltunk egy tanulmányt a Joy Division-New Order átmenetről, amit szinte modellként kezeltünk a 80-as évek punk-indusrialjából a 90-es évek new wave-technoja felé. Tehát hogy egyszerre megtermékenyítette a kort és hogy viszont sok fel is szívódott a korból beléjük. És hogy ebben milyen nagy szerepe van a fennálló struktúráknak. Tehát az egykori lázadásból, hogyan lesz fogyasztás.
Amellett ez egy irodalmi lap is, amibe Gulya István szerkesztő (egyben a Glava és a Szupersztár klipek rendezője) vont be. Itt jelent meg az Álom-forgató-könyvek néhány darabja és egy-két versem is. Ezek nem kis részben a szövegírás mellékhatásai.
- Az A38-on április közepén nagy bulira készültök. Mi várható 18-án a hajón?
FT: - Nagyon örültünk, hogy első szóra igent mondtak. Ebben talán benne van az F.O. System sikeres visszatérése is, így a rendezők kérésére dark/wave party is lesz a hajón. Mi kezdjük egy erős egy órás programmal. Pápai Gábor személyében egy ütős, vokalista is fellép velünk, hogy a hangzás még jobb legyen. A The Perfect Name is hosszú koncerttel készül. Ők perkással és vokálos lányokkal is dolgoznak. Lesz kivetítő, DVD-felvétel is készül. Nagyon komoly technikát vonultatunk fel, hisz ez végül is tényleg olyan hely, ahol a magyar elit és a külföldi nevek is fellépnek. De továbbra is ugyanolyan fontosak maradnak a klubok is. Nincs kis koncert vagy nagy koncert, csak jó és rossz. Döntsük el együtt, hogy az ápr. 18. milyen lesz! Dark Retro a Belső oldalakon…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
