"...Amint a zöldben föl-alá jár,
Nem rózsát, rozmaringot talál:
„Napodnak, édes, vége már,
nincs rózsa, rózsaszál lám,
S oda szép koszorúm.”
Amint a kertben föl-alá járt,
Rozmarint szed, nem rózsaszált.
’Én kedvesem, szívedre zárd
hűs hárslombok árnyán
halotti koszorúm"
(Ludwig Achim von Arnim: Rozmaring; Rónay György fordítása)
NÉV, BESOROLÁS
Latin név: Rosmarinus officinalis
Népies nevek: rozmarin, antosfű
Rendszertan:
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Ajakosak (Lamiaceae)
MORFOLÓGIA, ELTERJEDÉS
Kámforra emlékeztető illatú, keserű aromás ízű fűszer. Mediterrán származású, 20-25 cm magas örökzöld félcserje. Tűszerű levelei 15-35 mm hosszúak, száron ülők, alul szürkésen molyhosak. Virágai halványkékek, ritkán fehérek. Május-júniusban virágzik. Napos, meleg, homokos talajt kedveli, fagyérzékeny. Dél-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos növény. Nálunk vadon nem fordul elő, de az ország melegebb, védettebb területein a szabadban áttelel.
HATÓANYAG TARTALOM
illóolaj, szaponin, cseranyag, vitaminok, keserűanyag, rozmarinsav
NÉPI GYÓGYÁSZAT
Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít. Forrázata ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó hatású, a kellemetlen klimaxos érzésének megszüntetésére is használják. Valamint cukorbetegség, depresszió, epebetegségek, fájdalmak, gyulladásos betegségek, légzési problémák, májbetegségek, szorongásos zavarok enyhítésére, gyógyítására. Illóolaja a rozmaringolaj a kölnivíz egyik alkotóeleme. Erősen antioxidáns hatású anyagokat tartalmaz, tartósító értéke vetekszik egyes kereskedelmi tartósítószerekével.
KULTÚRTÖRTÉNET
Nevének jelentése a tenger harmata, őshazájára a párás tengerpartra utal (marinum – tenger, ros – harmat) A Kárpát-medencébe a rómaiak hozták, akik egész Európában elterjesztették. Ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény.
A keleti népek a rozmaringolajat kozmetikai cikként valamint halott balzsamozásra használták.
Az ókori görögök agyfrissítő, memóriaerősítő tulajdonságaiért kedvelték, ezért a diákoknál mindig volt egy rozmaring ág. Ily módon került összefüggésbe az emlékezéssel és vált a szeretők hűségének szimbólumává az életben és halálban egyaránt.
A római Terentius Varro szerint értékes mézet gyűjtenek a virágából, aminek íze olyan remek, hogy csak Jupiter ehetett belőle. Babonásan hittek szépítő erejében, valószínűleg az illata miatt.
Középkorban azt hitték, csak a becsületes ember kertjében terem. A boszorkányság és a bűn elleni védekezésre használták.
A XVII.-XVIII. században a legfontosabb halotti misztériummal összefüggő virág. Shakespeare Hamletjében olvashatóak e sorok: „Itt egy rozmaringszál az emlékezetre, kérlek édes rózsám, hogy jussak eszedbe.” (Ophelia)
Néphitben a lányok tisztaságának jelképe, az emlékezés, a hűség és a tisztaság virága, a mai napig az esküvői asztalok gyakori dísze. Annak a gazdaasszonynak, akinek a kertjében kivirágzott a rozmaring, eladósorban levő lányai egy éven belül férjhez mennek. Régen a javasasszonyok szerelmi bájitalainak fontos összetevője volt.
Forrás:
Dr. Turcsányi Gábor: Mezőgazdasági növénytan. Bp. 1998. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó
Surányi Dezső: Lyra florae Bp. 1987. Tankönyvkiadó
Máthé Ákos – Romváry Vilmos: Fűszerek és gyógyító növények a kertből. 1991, Agricola
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni