Mi készteti az embereket arra, hogy elfelejtsék vagy figyelmen kívül hagyják a létezés elveit? Minden tettünk közvetlenül hatással van környezetünkre, a változás elkerülhetetlen, a mozdulatlanság természetellenes, az idő a hatáskörünkön túl van; a fogantatás a halál kezdete óta olyan, nos, mint az élet. A Természet ajándékait lehetőségünk van alázatosan elfogadni, parancsai előre beállítottak, Mi mégis arrogánsan állunk hozzá és egymáshoz ezen a bolygón.
A realizmus, szürrealizmus és szimbólumok által a Természet világnyelvét közvetítem. Vizuálisan egyesülnek az emberi, növényi és állati alakok, harmonikus vagy más módon megmutatva, hogy mennyi minden él a Földön, mégis egy élő szervezetként működve. A Világ, amit lefestek olyan hely, ahol az egymásra utaltság és együttélés virágzik, a hierarchiák azonban omladoznak.
