Garázspunk, pszychonoise, DIY... A berlini éjszakában nem ritka fellépő a Hello Pity. Alcímként a Sonic Youth, Vaselines és más finomságok vannak körítésként, jó lenne közelebb lakni néha germánia középpontjához. Tényleg van egy nagyon finom 90-es hangulata ennek a muzsikának, de ha már a jelenben rostokolunk, akkor az A Place To Bury' elé tudnám elképzelni legszívesebben, ha már úgyis kanyarodnak felénk is. Vagy ott a Mary Chain Sound of Speed-je, az rögtön beugrott, na valami ilyesmi...
"Alapvetően a képmutató úgy tesz, mintha látna és hittel cselekedne, de valójában vak a saját szeme előtt zajló igazsággal szemben" - mondja a zenekar. A világjárványról szólva: "Úgy tűnik, mintha útközben elveszítettünk volna valamit, és minden, ami múlt volt, elégett volna. Friss videójuk ezt az önmagunktól és a többiektől való elidegenedést és a kommunikáció elvesztését tükrözi - ahogyan az a pantomim és az árnyékok által tükröződik, amelyek szavak nélkül fejezik ki az érzéseket.".
