Dobróváralja Zólyom városától délre terül el. A község fölé magasodó dombtetőn található Dobronya vára valószínűleg a XIII. század második felében, a tatárjárás után épült. A Hontból illetve Korponáról Zólyomba vezető utat zárta le a Korpona-patak völgyében.
Zólyomi Demetertől és Doncstól 1306-ban foglalta el Csák Máté, halála után királyi birtok lett, a zólyomi ispánsághoz tartozott. 1455-ben V. László király, mint romba dőlt királyi várat hívére, Baumkirchner Andrásra bízta, helyreállítási kötelezettséggel együtt. Az újjáépített, katonai szempontból jelentéktelen magánvárnak a következő időkben több birtokosa volt. Uradalmához az 1500-as években mintegy tíz falu tartozott.
A vár a XVIII. században indult pusztulásnak, falai egy részét a falu lakói hordták el építkezéseikhez.
A lankásan emelkedő várdombon napjainkban a vár sarokrészének kétemeletnyi magasságban álló, 1996-ban helyreállított romja látható.
