Ezen 2005-ös album a lengyel Miguel And The Living Dead első nagylemeze. Már a körítés is figyelemfelkeltő! A’70-es évek horror képregényeit idéző rajzaival, és a rengeteg információt rejtő külső borító inkább hasonlít egy horrorfilm plakátjára, mintsem egy zenei CD-re. Természetesen a dalokban is a lengyelek kedvenc filmes stílusa ötvöződik, igazi horrorpunk/deathrock keveréket hallhatunk! Bár sok helyen simán horrorpunk zenekarként hirdetik „Miguelt és az élőholtakat”, süketnek kell lennie annak, aki sok tételben nem hallja a deathrock témákat - amiből van szerencsére tisztességgel!
A lemez első dala a banda nevét viseli, és némi közjáték után egy dübörgő, sodró erejű, de hamisíthatatlan egyéni ízzel rendelkező formációt ismerhetünk meg! Remek gitárpengetéseket hallhatunk az egyszerűbb ritmus alapok felett. Főleg a dob munkája nagyon punkos, az ének is egy sötétebb tónusú kiabálásra emlékeztet. Az „Aliens Wear Sunglasses” igazi deathrock gitártémával nyit, mely fokozatosan változik horrorisztikus hangulattá, majd bejön az egyszerű dobtéma, és kissé könnyedebbé válik a dal. Spagetti western hangulatú témával nyit a „Graveyard Love Song”. Ezután átlényegül, mint egy huszadrangú horrorfilm zenéje, majd rögtön egy fantasztikus gitár és énektémát kapunk a nyakunkba! Zseniális, sokszínű nóta. Nem akarok a lemez összes dalán végighaladni, nagyjából ilyen kellemes hangulat kalauzol végig minket a CD hallgatása közben! Kiemelkedő a „Night of Terror” gitárjátéka, remekbeszabott pengetés! Maga a dal is rendkívül hangulatos darab, mely elég változatos témákkal rendelkezik. Szintén olasz western-filmzene jellegű a „Killer Klowns From Outer Space” is. Nem lehet könnyű dolga a gitárosoknak… Jut eszembe! A CD booklet tanúsága szerint akadna bőven szintetizátor a lemezen, de én csupán színező jelleggel fedeztem fel, szinte minden fontos ritmust, melódiát a húros hangszereken követtek el. Egyik kedvencem, az orgonával nyitó „Sexy Velvet Shadow”, mely egy idő után olyan, mintha a The 69 Eyes felhagyott volna a kommersz zenével! Zseniális dal, simogató refrénnel. Végezetül annyit fűznék hozzá, hogy manapság már szinte teljesen mindegy, hogy deathrock vagy horrorpunk címkével ruházunk fel egy lemezt, az a lényeg, hogy milyen minőségi dalokat tartalmaz. A deathrock és a horrorpunk egyre nagyobb fokú összeolvadásának lehetünk tanúi az album hallgatása során, igazán minőségi 11 dallal! Új lemezük valamelyest késik, de remélhetőleg maradnak annál a színvonalnál, mint bemutatkozó kiadványukon!
(10/9) Kiadó: Strobelight Records
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
