Progresszív sötétség Münchenben…
Kevés olyan zenekar van a világon, amely képes egyfajta transz állapotba juttatni a közönséget. Nálam az Ulver szerencsére közéjük tartozik.
Maga a banda elég hosszú és változatos múltat tudhat magának, 1992-es megalakulásuk óta. Első három albumok még az akkor népszerű „black metal” érában készült. Majd 1998-ban (részben Tore Ylwizaker hatására) váltottak és mára a kísérleti („experimental”) metál és az „elektronikus avant-garde” sajátos ötvözetét hozták létre. Zenéjük ebből következően nagyon egyedi, és nem is való mindenkinek. Ulverék, Kristoffer Rygg-el az élen még nem sok koncertet adtak, így aztán nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy februárban a közeli Münchenben fognak fellépni. A helyszín a 'Backstage' volt, ami elég fontos állomása a legjelentősebb zenekaroknak. Volt itt már 'Rammstein' koncert is, szóval a technikusok (néhány apróbb zökkenőt leszámítva) értették a dolgukat.
A csapat az "England"-dal kezdett, amelyhez a megfelelő atmoszférát a láncveréssel, és a háttérben futó "2001 – Űrodüsszeia" részletével tettek teljessé. Maguk a videóbejátszások nem képeztek egyébként teljes kerettörténetet, inkább érzéki- és élménybenyomások összessége voltak. Ilyenek voltak pl. a háttérben táncoló csontváz figura, illetve a sivatagi táj is.
Amit itt elsőre is megfigyeltem, az a csapat túlzott introvertáltsága volt. Kevés kapcsolatot teremtettek a közönséggel, ami a koncertezés hiányára vezethető vissza. Ezen a téren még van hova fejlődni. A következő a "Dressed in Black" volt, és itt külön piros pont, hogy habár minden egyes állomásnál különböző zenével dolgoztak (a nyitó és a zárót leszámítva), nem estek abba a hibába, hogy a kifejezetten hosszú, progresszív számaikat kapták volna elő.
Elhangzottak még: a "Schri Schneider", "Dark is the Bark", míg végül az egészet a "Nowhere/Catastrophe" zárta stílusosan. A ráadás pedig az "Eitttlane" volt, ami tökéletesnek bizonyult, az addigra hangulatba került tömegnek.
Hogy mit is gondolok összességében? Több felvételt láttam, amint a Norvég Nemzeti Operában lépnek fel, ám még ez is kevésnek bizonyult a szükséges tapasztalatok megszerzéséhez. Több ilyen kezdeményezésre (és ötletre) van szüksége Rygg-nek. Mindezek ellenére megérte eljönni a bajor fővárosba. Ritka és kellemes az-az élmény, amikor minden érzékszerved csak a zenére koncentrál, és egyszerűen kivonul a külvilág.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
