Cinema Strange

Májustól szeptemberig, éjjel repül, nappal csak akkor, ha felriasztják. Teste zömök. Elülső szárnyán a bagolylepkékre jellemző rajzolat van. Szárnyai nyugalmi helyzetben tet&őszerűen a testhez simulnak. Hosszú pödörnyelvével szívesen szívogatja az édes nedveket. Csápja pillás. Petéit a levelek fonákjára helyezi. Csupasz hernyója, melyet "mocskospajor"-nak is neveznek, éjjel táplálkozik: különféle lágyszárú növények levelét és gyökerét rágja. Gyakran a növények belsejében rág járatot. Elszaporodva a gabonán, répán, burgonyán, kukoricán, káposztaféléken stb, nagy károkat okoz. /Forrás: Búvár Zsebkönyvek : Lepkék; Vetési bagolylepke (Scotia segetum)./

Azt hiszem, aki először meglátja őket egy újságban, rögtön érdeklődni kezd utánuk. Az infantilizmussal könnyű rövidtávú érdeklődést kicsikarni, de elmélyíteni azt; ahhoz már tehetség, eredetiség és tudás is kell. A Cinema Strange-ben mindez megvan.

Tajtékos Lapok: - Ránézésre tőletek az ember valami nagyon "vadat" vár, ennek ellenére a '80-as évek kreatív dinamikájába sok lágyságot is kevertek. Mi erről a véleményetek?

Lucas: - Nem tudom, egyszerűen nem tudom. A fejem majd szétrobban.
Bonzo: - Az együttes vizuális stílusa több forrás variációiból fakad, köztük a korai Batcave sztárjelölteket, mint pl. a Specimen és az Alien Sex Fiend.

Yellow: - A véleményem magunkról elég összetett, de ahogy a kinézetünkért se, ezért sem vállalhatunk felelősséget . Valahol Párizsban kezdődhetett - imádom Párizst -, ahol egy Malcolm Maclaren nevű fickó kigondolta a stílusunkat, aztán a Cinema Strange megszületett, ahogy ezt már tudod.

- Amerikából már meghódította Európát a London After Midnight, idei fellépéseitek Titeket is népszerűvé tett. Különösen Németországban; az Orkus magazinban a hónap lemeze díjat is elnyertétek... Miben más az öreg kontinens?

Yellow: - Hú! Nem szabad hinni a téves elképzeléseknek sem Magyarországon, sem Európában, nem próbáljuk meghódítani Európát! Én úgy érzem, hogy jelenleg annyira nem létezünk Európában, mint ahogy az emberek látják. Fantasztikus dolgok történtek, de kissé kiszínezett, amit mondanak... De nagyra értékeljük, hogy elismered az eredményeket.

Mik:- A kiadó és más barátok miatt és mert a városok közelebb vannak egymáshoz, mint Észak-Amerikában, szóval földrajzilag mondva több értelme van Európában turnézni.

Lucas: - Világos, hogy az emberek szeretik a munkánkat. Ez természetesen elégedetté teszi a vad lelket. És Európának nagyobb a goth színtere.

Bonzo: - De sokkal mainstreem-ebbnek tûnik.

- Zenétekből én Rozz Williams és Anna-Varney iránti tiszteletet érzek ki. Kiket tartotok a múlt és a jelen "goth-színpadán" példaképnek?

Bonzo:- Igazából sosem hallottam a Sopor Aeternusról, amíg a Cinema Strange nem igazolt a Trisol-hoz. De most már szeretem a munkájukat.

Yellow: - Az igazság az, hogy sosem voltak bálványaink. Azt lehet mondani, hogy nincsenek eszményképeink. Inkább megdöbbent minket azoknak a zenéknek a nem létezése, melyeket hallani szeretnénk. Ez az űr sarkallt minket, hogy alkossunk olyan zenét, amelyet elégedettséggel hallgatunk.

Mik: - Nem igazán látok senkit ikonként manapság. És azok, akiket ikonként láttunk a múltban , mára elhalványultak.

- Úgy látom, a németországi stílus meglehetősen divat és pénzcentrikussá vált a tartalom rovására. Ti most divatdiktátorokká váltatok. Mennyire függ össze nálatok a külső és belső tartalom?

Lucas:- Nincs kapcsolat. Mi mindig szerettük a külsőt kapcsolni a zenéhez, de nem hiszem, hogy ez valaha is divatdiktálást jelentett. Ez egy képtelen terv! Ha valaki szétszaggatott harisnyát akar hordani, megteheti rajtunk kívül (is).

Mik: - Talán összekapcsolódik, és talán nem. Nem vagyok divat-náci, csak így vagyok, baby.

Bonzo:- Igazából az összhangtalanság, amit mi nyújtunk ...rejtélyként. Mi kifejlesztettük az esztétikánkat, ahogy a kompozíciókat is. A hiánya annak, amit a hajunkhoz, ruhánkhoz, ékszereinkhez, fegyvereinkhez és papucsainkhoz akartunk, ez inspirált arra, hogy mindent mi magunk csináljunk meg.

- A lipcsei dedikáláson igen közvetlenek voltatok. Akad, akinek teher a népszerűség. Ti hogyan élitek ezt meg?

Lucas: - Ittasnak lenni nagyon segít. Ha nem iszom, a pokolban érzem magam.

Mik: - Könnyű a rajongókkal beszélgetni; az egyetlen problémám a nyelvi hiányosságok.

Yellow: - Mi nyugodt fiúk vagyunk. Sőt, nem hisszük, hogy rajongók valójában léteznek.

- Miről énekeltek, mit szimbolizál a borítón és sok helyütt visszatérő lepke-motívum?

Lucas: - Szeretek képzeletbeli cselekményt elbeszélni a hallgatóknak. És úgy gondoltam, hogy a molylepke az album borítóján megfelelő reprezentálója a zenei és szövegbeli tartalomnak, és esztétikusan kellemes képviselője a zűrzavarnak.

Mik: - Ez tetszik.

Yelow: - Szóval ismét, mint a kompozíciónk és a stílusunk is - a molylepke az összhangtalanság rejtélye a zenénkhez. (És a szövegek, amiket én írtam, leginkább használok.)

- Mi várható a jövőben, mikor lesz új album és európai fellépésetek?

Bonzo: - A C.S. visszajön Európába néhányszor 2002-ben, és az új album ez év végén vagy 2002 januárjában jelenik meg.

Mik: - Szeretnék egy saját házat a fák között egy kis zongorával és egy macskával.

Yellow: - Egy saját gyárat szeretnék. De maradok a textileknél.

Lucas: - Őrülten szeretnék maszatosan rágcsálni egy darab kartonpapírt ma délután.

Utóirat: - Amikor hallgatod a zenénket egyedül, egyél!