A mai műemléktemető elődjét az 1770-es vagy 1780-as években nyitották a református és római katolikus vallású hívek számára. A híres és egyedülálló szív alakú sírköveket a monda szerint egy helybeli kőműveslegény faragta az akali határban fejtett kövekből.
Elképzelhető azonban, hogy több ismeretlen falusi mester keze munkája a 63 darab népi műemlék. A sírkövek az 1800 és 1850 közötti időszakból származnak, az olvasható feliratok 1808 és 1840 közöttiek. Sokan próbálták megfejteni, hogy miért is szív alakúra formálták a köveket, de autentikus magyarázat a mai napig nem született, valószínűleg nem is fog. Ilyen formájú síremlékek a Balaton-felvidéken több helyütt is előfordulnak (például a közeli Balatonfüred temetőjében is), de ilyen mennyiségben és szépségben csak itt.
1887-ben különítették el egymástól a református, a római katolikus és izraelita részt a temetőn belül, ez a tagolás ma is követhető. A szív alakú, szépen felújított sírköveket tartalmazó műemléktemető mögött megfigyelhető a felekezetenkénti elkülönülés. Az izraelita temető körülkerített területén egyetlen sír található. A református temetőben egy kiváló állapotban megmaradt, a szív alakot formázó sírkő található, egyértelmű, hogy a mintát a régebbi, durvább megmunkálású kövek szolgáltatták. A katolikus részben is találni egy ilyen, a régi elődök szokásai szerinti alakot követő darabot, méghozzá – mondhatni, napjainkból – az 1980-as évekből.
Az 1876-ból fennmaradt kő: 14-es kép
Az izraelita temető: 16-os kép
Az 1980-as években készített sírkő: 15-ös kép