Szkeptikus voltam, megismételheti-e "ismeretlen ismerősként" azt a sikerkoncertet az olasz Soviet Soviet, amilyet tavaly márciusban produkált, akkor a Roham Bárban totál teltház előtt nyomta a talján trió, hozzáteszem teljesen megérdemelten.
Kételyeim nem is a zenekarral kapcsolatosak voltak, nem felejtettek el ezek a kedves srácok gitározni. A hozzáállás és a zenéjük nagyjából éppen úgy figyelmet érdemel, hiszen a szerény fellépti díjért mikrobusszal Európát újra körbekarikázó csapat nem kopott meg aktualitását illetően. A problémák sokkal inkább a bukdácsoló szervezéssel voltak. Se magyar nyelvű ismertető se megfelelő terítése nem volt ennek a csütörtöki eseménynek, a tízórás kiírt kezdés sem ideális igazán, mi azért úgy gondoltuk próbát teszünk. Így a délutáni naplemente már a Közvágóhídnál ért minket a gyilkosan magasan álló Duna partján, katasztrófaturistaként a hullákat vettük számba, ezzel is hangolódva a további eseményekre.
Az újrainduló 100-as klub maláj punkokat hozott az R33-ba délutántól, tízig az udvaron ücsörögve megtudhattuk, hogy Szandokánon túl Malajzia további kulturális gyöngyszemekkel büszkélkedhet – a crush punk terén legalábbis mindenképpen. A várakozás gyümölcstelen üresjáratában az új Fecske dohányát teszteltük, és elkönyveltük a hazajutásunk erős problémákba fog ütközni – hiszen a román Light’s Out minimum egyórás késéssel lépett színpadra. Atmoszférikus indieként voltak hirdetve, ez nagyjából meg is felelt a valóságnak, nekem néhol a Cocteau Twins ugrott be. Ha 25-30 ember lézengett még a színpad előtt, akkor sokat mondok, nem tűnhetett inspirálónak az újrázás fél egy tájt, ennek a Sovieték is hangot adtak, kerek perec megmondták, hogy semmi kedvük fellépni, sokórás buszozás után hajnalban pár ember előtt. „Na nem ez volt megbeszélve” valamint a szállást illetően is bibi lehetett, mert a körbekérdezték ismerőseiket, nem tudnának-e segíteni.
Én úgy gondolom, mindenképpen becsületükre legyen írva az a 35-40 perc, amit mindezek ellenére letoltak, lemezbemutatóként csak kontúrokat húzva ugyan, de azt tisztességgel.
A Soviet Soviet nem egy piti ismeretlen banda, a The Horrors-al és az A Place To Bury Strangers-el közösen adtak már tavaly koncerteket, remélhetjük csak, hogy nem viszik rossz hírünket, és talán vissza is jönnek még hozzánk bepótolni azt, amit ezúttal önhibájukon kívül elszalasztani kényszerültek, pontosabban kényszerültünk. MÁSRÉSZRŐL fél négykor egy háromezres taxisblokkal a zsebemben álomra szenderülni – na, az ám az igazi.
Valovics Tímea fotói
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
