Becsvágyó tervet dédelget Pinedito, a Rút halál narrátora (és egyik főszereplője): dokumentumok, levelek, naplók és más iratok alapján szeretné megírni hazája, egy (képzeletbeli) közép-amerikai ország jelenkorának igaz történetét. A meggyilkolt elnök-diktátor, Antón Bocanegra személyi titkárának, védencének és gyilkosának, Tadeo Requenának az emlékirataiban találja meg lélegzetelállítóan izgalmas fő forrását.
A kirakós játékként összeálló történet mindvégig a bűnügyi regények feszültségét árasztja, amíg végigkísérjük a demokratikusan megválasztott rendszertől – a választási csalással uralomra jutott, demagóg, féldiktatórikus kormányzaton, majd a zsarnoki katonai juntán keresztül – az egyszemélyi diktatúráig vezető folyamatot. Maró gúnnyal mutatja be a társadalom fölött élők közjót figyelmen kívül hagyó és minden erkölcsi normát nélkülöző köz- és magánéletét, a kíméletlen, de a lét értelmét kutató, mélyebb filozófia szintjén abszurd és értelmetlen hatalmi harcot. Az idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt. Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel, és szürrealista játékosság jellemezte. Regényei közül a két legjelentősebb, a Rút halál (1958) és A pohár feneke (1962) a hatalmi harc, a hatalommal való visszaélés, a korrupt hatalom környezetében tenyésző erkölcsi válság, értékvesztés,a felelősség és a felelősség elől való menekülés kérdését járja körül élvezetes, intellektuális humorral, tragikomikus hangvétellel, magas irodalmi színvonalon.