(1758-1823)
A francia klasszicizmus kiemelkedő festőművésze, allegorikus képeinek kifinomult egyéni stílusával egyfajta hidat tudott képezni a korai romantikus festészet felé. Művein a római tanulmányok alatt elsajátított correggiói chiaroscuro és a következetes realisztikus ábrázolásmód ötvöződött. Jacques Louis David birodalmi reprezentáció szolgálatába állított hieratikusabb, műveihez képest Proud’hon lágy, elegáns képei szintén felkeltették Napoléon Bonaparte figyelmét s a művész így került a császári udvar gyakori alkalmazásába. Képeiről metszetek sora készült s notabilitásokat megjelenítő portréi rendkívül megnövelték hírnevét. 1808-ban tragikus hangulatú festményéért (Igazság és Isteni Bosszú amint a Bűnt üldözi) az udvar a legmagasabb elismerésben részesítette, megkapta az Ordre national de la Légion d'honneur -t, a becsületrendet. Festészetével többek közt Théodore Géricault és Eugene Delacroix művészetét inspirálta.
