A Mátra rengetegében megbúvó Bene várának alapítása a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A hagyomány szerint Árpád Edömér vezérnek ajándékozta a környéket, s az ő unokája, Bene vitéz építhette azt a várat, melyet róla neveztek el. A nagy kiterjedésű pogányvár a tatárjárás alatt pusztulhatott el.
1243-1250 között az Aba nembeli Csobánka comes építtette újjá, tőle fia, János örökölte.
A XIII. század legvégén említik ismét egy, a korszakra annyira jellemző erőszakos esemény kapcsán: János három fia közül az egyik, László mester 1298. július 31-én fegyvereseivel a Kakaton birtokos Rafain bán jobbágyaira támadt, hármat megölt, hatot megsebesített és rengeteg zsákmányt szerzett. Ezért a csodálatos tettéért 1300 januárjában fej-és jószágvesztésre ítélték. A királyi hatalom erejére vall, hogy az ítélet nem került végrehajtásra, így a Csobánka-fiak – a már említett László, Sámuel és Dávid – büntetlenül és háborítatlanul intézhették a vár és birtokai további ügyeit.
A XIV. század eleji anarchikus belháború Csák Máté oldalán találja a famíliát. László még 1304-ben (persze büntetlenül) elhalálozott, Dávid valószínűleg a különösen véres rozgonyi csatában (1312) esett el, Sámuel birtokai nagy részét pedig Károly Róbert foglalta el 1322-ben. A Csobánkák sorsa hamarosan megpecsételődött: a mindinkább megerősödő király 1327-ben a családot minden vagyonától – így Bene várától is – megfosztotta, s birtokaikat hű emberének, a Kacsics nembeli Farkas fia Tamásnak, a Szécsényi família ősének adományozta.
Az elkövetkező időkben több tulajdonos kezén ment át, volt királyi és királynéi birtok is.
A vár sorsa a XV. században teljesedett be. Egyes feltételezések szerint pusztulása akkori birtokosának, Salgói Miklós bárónak köszönhető. A főnemest Luxemburgi Zsigmond király engedetlenség, hamis pénz verése, erkölcstelen és bűnös életmód (házasságtörő viszonyt folytatott Garai János báró feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel) és egyéb csínyek miatt az országból való száműzetésre és teljes birtokelkobzásra ítélte, várait pedig leromboltatta. Más vélemény alapján Bene várát a közeli Pata (ma Gyöngyöspata) várába befészkelődött husziták rombolták le. 1497-ben mindenesetre már elhagyott várhelyként („locus castri in territorio possessionis Bene”) említik.
