Az észak-alföldi város Hajdú-Bihar megyében található. Lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások. Körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is.
A település keletkezése feltehetően a 10-11. századra tehető. Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában hozza szóba a mai név utótagját. A kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát a váradi püspöknek zálogosították el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A helység a Rákócziak kezében is volt. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik. A mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban a népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb helysége volt, de újra megsemmisült, és csak az 1600-as évek elején vált lakottá újra. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. Püspökladány, a kistérség természetes központja, 1986-ban kapott városi rangot.
