Illyefalva a baróti hegyekből eredő Illyefalvi patak völgyében, az Olt folyó jobb oldalán fekszik.
A pápai tizedjegyzékek alapján bizonyosra vehető, hogy Illyefalvának létezett egy, a mai helyén álló temploma, amelyet a XV. század végén, gótikus stílusban átépítettek.
Az illyefalvi templomot kettős vár vette körül, ma már csak a külső vár falai maradtak épen, a belső erődítményre a harangláb két oldalán levő falmaradványok utalnak.
Először a belső vár épült meg a XV.-XVI. század fordulóján, a külső falakat a XVII. század első felében emelték.
1612-ben, amikor a székelyek Báthori Gábor fejedelmet támogatták a szászokkal szemben, Weiss Mihály brassói bíró utasítására Géczi András zsoldosaival augusztus 11-én megtámadta Illyefalvát. A várost elpusztították, nagyszámú juhot és marhát hajtottak el. A javaiból kifosztott lakosság azonban éjjel a Brassó felé vonuló zsoldosokon rajtaütött és az elrabolt állatokat visszahajtották. Géczi a megmaradt zsoldosokkal és önkéntes szász polgárokkal szeptember 12-én újból beütött a Székelyföldre. A váratlan támadás miatt a székelyek az illyefalvi várba vonultak vissza, amelynek ostromáról a támadók vezetője lemondott és 300 rablott lóval visszavonult Brassóba. Október 16-án újból támadtak Weiss Mihály vezetésével, ekkor az illyefalvi várat megadásra kényszerítették.
A legnagyobb pusztítás a várost 1658-ban érte. II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után a védtelenül maradt országra támadtak a tatár kán, a szilisztrai pasa, a havasalföldi és a moldvai vajda egyesült seregei (a büntetőhadjáratot a szultán rendelte el a fejedelem engedély nélküli hadjárata miatt). A seregek a Bodzai-szoroson átkelve a Barcasági-medencében gyülekeztek, a legelső megtámadott erősségek sorába tartozott Illyefalva. Az augusztus 20-án érkezett seregek öt napig tartó ostrom után a várat bevették. 500 embert mészároltak le, a krími tatárok mintegy 800 embert hurcoltak fogságba.
A Rákóczi-szabadságharc idején császári egységek állomásoztak Illyefalván.
A XIX. század derekán a belső vár még meglehetősen épen állott, a külső vár falai mentén pedig 118, raktározásra alkalmas kamra sorakozott. Orbán Balázs írja, hogy a saroktoronyban gabonát tartottak, a kaputoronyban pedig a falu iskolája működött.
A vár felújítása az 1989-es rendszerváltás után kezdődött és napjainkban is tart.
