A gótikus építészet egyik legszebb alkotása a kassai székesegyház. 1374 körül kezdték el az építését, de IV. Márton pápa egy 1283-ban kelt leveléből tudjuk, hogy Kassának már volt egy Szent Erzsébet tiszteletére szentelt plébániatemploma, továbbá a szegények részére egy ispotálya, s még egy másik temploma is, a domonkos rendi. A történelmi adatok azt igazolják, hogy a dómot a XIII. században az egykor itt álló kis román kori templom, majd az ebből átalakított 520 négyzetméter alapterületű egyhajós csúcsíves templom alapjaira építették.
A dóm északi tornya 59 méter magas, barokk sisakját 1775-ben kapta. Mátyás király uralkodása alatt, 1474-1477 között készült a főoltár és a kőtabernákulum (szentségtartó). Ekkor építették a déli kapu előcsarnokát, fölötte az oratóriumot és a hozzá vezető királylépcsőt, valamint a király címerével ellátott Mátyás-tornyot, melyet nem fejeztek be. Ma is látható sisakját 1904-ben tették fel. A város 1491-es ostroma idején az épülő dóm nagy károkat szenvedett, de kijavították, és 1508-ra a szentély is elkészült. Ez az év tekinthető a több mint egy évszázadot átölelő építkezés befejeztének. 1556-ban nagy tűzvész pusztított a városban, a székesegyházat sem kímélte. A lángok elől csak a dóm négy oltára menekült meg. A gótika e remekművét az évek folyamán többször tatarozták. 1877 és 1896 között a pesti Parlament tervezője, Steindl Imre tervei szerint újították fel, belsejét öthajóssá alakították át. 1980 óta UNESCO- és más anyagi források igénybevételével ismét renoválják, a munkálatok - kisebb-nagyobb megszakításokkal - mindmáig folynak.
